Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakosság reáljövedelme az utóbbi két esztendőben látványosan növekedett. Amíg 2000-ben csupán másfél százalékkal nőtt, addig 2001-ben már 6,4 százalékot sikerült elérni, majd 2002 az utóbbi évtizedekben páratlan mértékű, mintegy 11,5 százalékos bővülést hozott. A lakossági fogyasztás a gyakorlatban némi fáziskéséssel követi a jövedelmek alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztás 2001-ben 4,0 százalékkal bővült, majd 2002-ben az ütem várhatóan eléri 8,0 százalékot.
A háztartások fogyasztási szerkezetén belül 2001-ben kissé növekedett az élelmiszerek részaránya. A fogyasztói árindex növekedése a múlt évben ugyanis mérséklődött, ám az élelmiszerek ezt felülmúló mértékben drágultak. A lassulás csak 2002-ben következett be, így ennek áldásos hatása a fogyasztásban csak később mutatkozik meg. Az élelmiszereken belül is átrendeződött a fogyasztási szerkezet: a sajt, a tejtermékek, a zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása az átlagot meghaladó mértékben emelkedett, míg a tejé és a tojásé kissé mérséklődött.
Az élelmiszerárak emelkedése miatt a háztartások a folyó jövedelmük 34,3 százalékát költötték erre 2001-ben, ez másfél százalékponttal több az előző évinél. A háztartások a többletkiadást a jelek szerint a lakásfenntartás költségein spórolták meg, e két terület együttes súlya ugyanis az utóbbi két esztendőben változatlan maradt. A folyó fogyasztási kiadások között az egészségügy és a ruházkodás súlya nem változott a múlt évben. A közlekedésre és a hírközlésre viszont arányaiban kevesebbet költöttek, ezt a közlekedés esetében az inflációtól elmaradó központi áremelés tette lehetővé. A lakosság a múlt évben többet fordított művelődésre és szórakozásra, e szegmens súlya 0,3 százalékkal lett nagyobb.
A jelek szerint a magyar lakosság jórészt vásárlásra költi gyorsan növekvő többletjövedelmét, s nem a megtakarításokat hizlalja. Idén az első hat hónapban a reálbérek 11,3 százalékkal nőttek, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig 12,5 százalékkal lett nagyobb. A gyors keresletkiáramlás mellett a korábbi években megszokottnál lassabb ütemű áremelkedés is vásárlásra ösztönöz. Idén az első hat hónapban ugyanis csupán 5,9 százalék volt az infláció éves szinten. A kiskereskedelmi forgalom bővülése - a jármű- és üzemanyag-forgalom nélkül számolva - ugyan az idei második negyedévben 7,9 százalékra lassult az első három hónap 11,2 százalékáról, ám még így is meghaladta a 2001-es esztendő bármelyik negyedévének ütemét. A kiskereskedelem bővülésének dinamizmusát jelzi, hogy 2000-ben 0,8 százalékos, 2001-ben pedig már 4,1 százalékos volt a növekedés.
D. L.
