Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Repülőtér-fejlesztés, a belváros teljes megújítása, parkoló- és hídépítés és számtalan, vállalkozói tőkéből megvalósuló beruházás jelzi, hogy a Balaton-part egyik legnagyobb és idegenforgalmi szempontból legnépszerűbb települése, Siófok egyre sikeresebben újítja meg önmagát. Nem véletlen, hogy az immár több mint 25 ezer állandó lakost számláló városban öt év alatt a négyszeresére nőtt a GDP, ami országos összehasonlításban is kiváló teljesítmény.
- Az elmúlt időszakban látványosan fejlődött Siófok. Mi a siker titka?
- Néhány évvel ezelőtt olyan városfejlesztési koncepciót fogalmaztunk meg, amelyet nemcsak a képviselő-testület, hanem - beleértve a civil szervezeteket is - jószerével az egész város támogatott. Azóta ráadásul mindezt következetesen igyekszünk megvalósítani. Mindennek már vannak eredményei is: a balatoni települések közül talán mi értük el a legnagyobb eredményeket a szezon meghosszabbításában. A statisztikák szerint a vendégéjszakák száma a téli hónapokban is eléri a 15-20 ezret, ami a tópart egészét nézve hatalmas teljesítmény. Persze arra is büszkék vagyunk, hogy a tavalyi főszezonban ez a szám 300 ezer körül alakult.
- Mi volt a turizmusfejlesztési koncepció lényege?
- Elindultunk a minőségi turizmus irányába. A hírhedt "buliturizmus" helyett ugyanis minőségi turizmusra van szükség. Az ilyen irányú fejlesztések már évekkel ezelőtt megkezdődtek, s ma már számos nívós, konferenciaközponttal is rendelkező szálloda várja egész évben a vendégeket. A jelenlegi legnagyobb turisztikai fejlesztést a spanyol Fadesa cégcsoport valósítja meg a városban, egy új luxusszálloda mellett egy üdülőfalut is kialakítanak. Ezzel párhuzamosan - elsősorban a híres Arany-parton - tovább folytatódnak a lakásépítések. Siófokon egyre több híres és gazdag ember vásárol ingatlant, s tölti itt az év jelentős részét, illetve több hosszú hétvégét. A városnak ráadásul még mindig vannak olyan frekventált területei, amelyek felkelthetik az ingatlanbefektetők figyelmét.
- Amolyan magyar Cote d'Azur van kialakulóban?
- Reméljük igen, ám ezért még sokat kell tenni.
- Melyek az önkormányzat előtt álló legfontosabb fejlesztési feladatok?
- Eljutottunk odáig, hogy a város gyakorlatilag hitel nélkül gazdálkodik, és saját erőből évente mintegy 2,5 milliárd forintot tudunk fejlesztésre költeni. Erre szükség is van, hiszen több évi előkészítő munka után megkezdődik a belváros átfogó rehabilitációja, amelyet saját erőből, pályázati forrásokból és vállalkozói tőkéből szeretnénk mielőbb megvalósítani. Az egykori Sió áruház helyén nívós bevásárlóközpont épül, s ezzel párhuzamosan elkezdődik a főtér, illetve az oda vezető utak átépítése is. Az átmenő forgalmat csökkentjük, kétszer két sáv helyett csupán kétszer egysávos út lesz, de elkészül egy mélygarázs is a belváros tehermentesítése érdekében, valamint lesz egy ingyenes új parkoló.
Terveinkben egy hajózási és halászati emlékhely kialakítása is szerepel. Itt egy régi halász- és vízirendőrhajó mellett kiállítják a Balaton egykor legnagyobb utasszállító hajóját, a Beloianniszt is, amely várhatóan turistalátványosság lesz. Ezenkívül felújítjuk és továbbra is kilátóként üzemeltetjük a város jelképének számító víztornyot.
A több mint 10 milliárdos program a kulturális központ felújításával is kiegészül, és ezzel párhuzamosan megépül az új könyvtár is. A folyamatosan növekvő érdeklődés miatt a közelmúltban úgy döntöttünk, hogy tovább bővítjük a két éve elkészült Galerius élményfürdőt. A remélhetőleg pályázati források felhasználásával megvalósuló mintegy 200 millió forint értékű program keretében kialakítunk egy föld alatti "szaunavilágot", megépül egy élménycsúszda, valamint szabadtéri medencével is bővül a fürdő, hiszen elsősorban ősszel és tavasszal egyre több látogatónak van erre igénye. Tovább szeretnénk bővíteni az egyre dinamikusabban fejlődő kerékpáros turizmus lehetőségeit. Úgy gondoljuk, van igény arra, hogy a fővárosból vonattal érkező biciklisek balatoni "támaszpontja" Siófok legyen. Ennek érdekében további fejlesztéseket tervezünk.
- Siófok ismét nemcsak autópályán, vasúton, hanem repülővel is megközelíthető...
- Valóban, a kiliti repülőtér újra fogad gépeket. A bérlőkkel abban állapodtunk meg, hogy öt év alatt mintegy kétmilliárd forintot költenek a légibázis fejlesztésére. Többek között kiépítenek egy betonozott kifutópályát, elkészül egy pilótaszállás, és olyan navigációs berendezéseket telepítenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a repülőtér rossz látási viszonyok között, valamint éjszaka is fogadhasson gépeket. A légibázis mindenben megfelel majd a schengeni előírásoknak is. Ennek ellenére Kiliti továbbra is úgynevezett kis gépes repülőtér marad, és sem Ferihegy, sem Sármellék, sem pedig Szentkirályszabadja vagy Börgönd számára nem jelent konkurenciát. Mindez egyébként azt követően vált lehetővé, hogy az önkormányzat az elmúlt év végén az államtól megvásárolta a légikikötőt, s annak üzemeltetésére és fejlesztésére pályázatot írt ki.
- Úgy tűnik, Siófok ipari potenciálja is egyre jelentősebb. Melyek a legnagyobb cégek a városban?
- A Sió Eckes, a Mol, a Dunántúli Regionális Vízmű Rt., a KVV Kőolajvezetéképítő Rt., valamint az ipari parkba települt cégek egyre nagyobb száma többek között azt biztosítja, hogy immár nemcsak a város, hanem a térség foglalkoztatási helyzete is egész évben kiegyensúlyozott. A közelmúltban ráadásul egy újabb autóipari beszállító érkezett a városba. A Kongsberg Systems Kft. ugyancsak az ipari parkban bérelt területet, s egyre több dolgozót foglalkoztat.
- Az oktatás és az egészségügy területén van előrelépés?
- A siófoki kórház a szakma megítélése szerint is magas színvonalon, adósság nélkül működik. Az iskolarendszer átalakítása pedig épp most zajlik. Reményeink szerint nemcsak valamennyi városi, hanem a környékbeli iskolákat is sikerül megőrizni, sőt még színvonalasabban tovább működtetni úgy, hogy a gazdálkodást koncentráljuk. Ennek a főpróbája nyáron kezdődik. A siker rendkívül fontos, hiszen a város és környéke csak akkor tudja megőrizni a jelenlegi dinamikus fejlődési pályát, ha az oktatás lépést tart a kor követelményeivel.
- Van amit nem sikerült megvalósítani?
- A kormány sajnos nem támogatta az elkerülőút-építési programunkat, jóllehet ez nem csak a város érdeke volt. Ráadásul azt sem sikerült elérnünk, hogy az autópálya városi szakasza - például Székesfehérvárhoz hasonlóan - díjmentes legyen. Emiatt még mindig hatalmas forgalom zúdul a belvárosra, és egyre nagyobb a balesetveszély is. Az önkormányzat nemrég úgy döntött, hogy kizárólag saját erőből megépít egy új Sió-hidat, amely valamelyest enyhít majd a gondokon, ám teljesen nem oldja meg a problémát.
