– Hogyan alakult a kerület története, gazdasági élete?
– A kiegyezést követő, az egész fővárosra jellemző jelentős fejlődés az 1900-as évek elején érte el a kerületet és vált a városrész a legjelentősebb ipari körzetté. 1938-ban lett önálló közigazgatási egység a kerület, az 1949-es közigazgatási rendezéssel pedig kialakultak mai határai. Az 1990-ben bekövetkező változásokkal a kerület végre igazi tulajdonossá válhatott. Gazdasági fejlődését a kilencvenes évek végéig a privatizációs folyamatok jellemezték, 1996-tól fokozatosan beköszöntött a tudatos városfejlesztés időszaka. Az akkor elfogadott távlati fejlesztési koncepció mintegy 35 ezer lakás építésével számolt, ezt követően jelentek meg a másodgenerációs befektetők. Az önkormányzat gazdaságpolitikájában a hangsúlyt elsősorban a kereskedelmi szolgáltató egységek fejlesztésére, színvonalának emelésére helyezte, ezzel párhuzamosan jelentős iroda- és lakásépítés kezdődött.
– A kerületet sokan Budapest legdinamikusabban fejlődő részének tartják. Milyen adatok támasztják ezt alá az építkezések, beruházások területén?
– Tavaly összesen 208 ezer négyzetméternyi irodaterületet adtak át Budapesten, ebből 118 ezer négyzetmétert a XIII. kerületben. Évi 1700–2200 használatbavételi engedélyt ad ki az önkormányzat új lakásokra. Az ingatlanszakma szerint a kerületben lévő ingatlanállomány értéke évi 6-8 százalékkal nőtt az utóbbi időben. Ezek között cégek és magánszemélyek ingatlanjai is megtalálhatók, illetve az a 63 ezer lakás, amelyből 10 ezer az elmúlt négy évben épült.
– Milyen terveik valósultak meg, illetve milyen elképzeléseik vannak még a városfejlesztés területén?
– 2000 körül a XIII. kerület visszafordíthatatlan fejlődési pályára állt. 2005 júniusában az önkormányzat megfogalmazta az Európa terv XIII.-at, melyben a kerület fejlődését az Európai Unió tervezési ciklusához igazította. A tervezési időszak egyik fő irányát a lakásépítések adják. A kerületben jelenleg 7343 új építésű lakás van „mozgásban” – azaz most épül, építési engedélyezése folyik vagy most kapta meg az engedélyt. Ezek a lakások valószínűleg két-három éven belül megépülnek. Az ingatlanbefektetői adatok azt mutatják, hogy a lakásvásárlók bizalommal vannak a kerület iránt, nálunk a legkevesebb az eladatlan lakás. Egyre jellemzőbb, hogy befektetésként is vásárolnak ingatlant a kerületben. A lakások mellett az új irodaházak eladása is jelentős mértékű, a kész irodaépületek területét 95-100 százalékban értékesítik. Egyre nívósabb irodaházak épülnek a kerületben, komplex szolgáltatásokkal, ami azt mutatja, hogy a következő időszakban is ez lesz a fejlődés másik fő iránya.
– Mekkora a kerület költségvetése és mire fordítják?
– Az önkormányzat éves költségvetése 20–23 milliárd forint körül alakul, amiben a saját forrás is benne van. A szakorvosi rendelőt saját forrásból, 1 milliárd forintért újíttattuk fel, a József Attila Művelődési Központot pedig 1,7 milliárd forintért, melyhez 950 millió forint címzett támogatást kaptunk. Intézményeink felújítására évi 1,5 milliárd forintot fordítunk. A lakás- és irodaépítések mellett kerületfejlesztési terveinkben a könnyűipari összeszerelő üzemeket, üzleteket támogatjuk. Nem túlzás azt állítani, hogy a kerület nemzetközi központtá, bankcentrummá vált, hiszen a kiemelt adózók hozzávetőleg harmadának székhelye nálunk található, így a Strabag, az MKB, az ÁÉB, a Budapest Bank vagy az OTP egyik központja.
– Milyen lakossági szolgáltatásokat nyújt a kerület?
– Az összes intézményre vonatkozó tízéves épületfelújítási programmal rendelkezünk, és egy tízéves lakásfelújítási tervünk is van. Ezen a téren a legnagyobb problémák az önkormányzati tulajdonú lakásokkal vannak. Az egykor 67 százalékban félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások aránya mára ugyan 40 százalékot alig meghaladóra csökkent, de az arány így is magas. Ha az ilyen lakásokat tartalmazó tömbök egy részét lebontjuk, egy telken a mostani 10 rossz lakás helyett 80-100 új lakás is megépíthető. Önkormányzati beruházásban az elmúlt négy évben több mint 250 bérlakást építettünk, a fővárosi kerületek közül a legtöbbet. A lépcsőzetes lakáshoz jutási program eredményeként mintegy ezer család életkörülményein tudtunk javítani. A kerületben egyre több a társadalmilag aktív, azaz dolgozó lakos, a beköltözők 65–71 százaléka fizet személyi jövedelemadót, míg régebben ez az arány csupán 48–50 százalék volt.
A rászorulók érdekében azért van még mit tenni, ezt mutatja, hogy évente még mindig 25 ezren keresik fel az önkormányzat szociális osztályát. A kerület intézményhálózatát a helyi igényeknek megfelelően alakítjuk, ezért nyitottunk tavaly több nyugdíjasklubot és bölcsődét. Szakrendelőinket, háziorvosi rendelőinket felújítjuk, melynek keretében nagy hangsúlyt fektetünk a műszerek és a technika fejlesztésére.
Ignácz Valéria