Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Némileg skizofrén helyzetben van a XVI. kerület, ugyanis a következő ötéves időszakban várhatóan komoly erőfeszítéseket tesz az önkormányzat kerületi munkahelyek létrehozása érdekében, nem utolsósorban a helyi foglalkoztatás növelése céljából, ám azzal mégsem számolhat, hogy szignifikáns bővülés következik be.
A Cinkotát, Sashalmot, Mátyásföldet, Rákosszentmihályt és Árpádföldet összefogó kerület a kilencvenes években a foglalkoztatás területén komoly veszteségeket szenvedett el. Többek között leépült az Ikarus és az EMG, komoly űrt hagyva maga után. A helyi lakosok mindinkább máshol igyekeztek munkát találni, a kerület elkertvárosiasodott, alvónegyedek alakultak ki. A hátrányból azonban előny is fakadt, a XVI. azon kevés kerület közé tartozik, ahol az elmúlt évtizedben nem csökkent a lakosságszám, sőt ötezerrel nőtt. Hosszú távon viszont aligha elképzelhető, hogy a jelenlegi feltételek mellett a kerület megtartsa lakosait és növekedésnek induljon.
Az önkormányzat tavaly nyáron a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem urbanisztika tanszékével városfejlesztési koncepciót dolgoztatott ki, miként lehet egy pesti peremkerületi kertvárosból élő parkvárost kialakítani.
A koncepció szerint a kerületnek alapvető érdeke, hogy az itt lakók iskolázottságának, igényeinek megfelelő munkahelykínálatot teremtsen. A térszerkezet fejlesztési koncepciójában új munkahelyek az Ikarus barnamezős rehabilitációja során, a volt repülőgépgyár területén születhetnek, továbbá az új „külső kerületi körút” mentén a budapesti szerkezeti tervben is feltüntetett új gazdasági területeken. Az új munkahelyek teremtése kapcsán azonban a fejlesztési koncepció csak a tudásiparral, a magas szintű szolgáltatásokkal és intézményekkel kapcsolatos munkahelyek létesítését javasolja. A koncepció egyik vezérgondolata, hogy egyensúlyt kell teremteni a kerület alvóváros jellege és a szinte önellátó kertváros modellje között.
A kerületi Parkváros program bizonyos mértékig e belső egyensúly megteremtéséhez járulna hozzá 2007–2013 között. Ez nem azt jelenti, hogy csak a gazdasági területek fejlesztését kell támogatni – írják a koncepció kidolgozói. Figyelembe kell venni, hogy a kerület lakosainak iskolázottsági szintje magas, így a kvalifikált munkaerő lekötésének lehetőségeit keresik, emellett viszont jelentős lehet a női munkaerő foglalkoztatása is, elsősorban a kereskedelmi és szolgáltató szektorban.
A koncepció a sajátosságokra tekintettel a munkahelyek differenciált fejlesztésére vonatkozó hatékonyabb politikát határoz meg. Mivel a kerület iskoláinak vonzereje erős, ennek jobb kihasználásával a fiatalságnak nyújtandó szolgáltatások fejlesztését irányozza elő.
Az önkormányzatnál mindezek ellenére tisztában vannak azzal, hogy a munkahelyteremtésből, -fejlesztésből nem a kerületi lakosok profitálnak elsősorban.
