A XVI. kerületi önkormányzat Erzsébet-ligeti projektötlete kezdettől fogva sikeresen megvalósíthatónak tűnt, így már uniós pályáztatása is központi pénzből, a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) támogatásával történt. A kerületnek a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) 2.2.1. keretében elkészített, kulturális és rekreációs központ kialakítására irányuló városrehabilitációs pályázata ugyancsak sikeres volt, így 2005 decemberében az önkormányzat aláírhatta a támogatási szerződést. A projekt összköltsége akkor 1,57 milliárd forint körül alakult, melyből a biztosított támogatási összeg 891 millió forint. A támogatás 83 százaléka az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából (ERFA) származik, 17 százalékot pedig a magyar kormányzat áll. A fennmaradó részt az önkormányzat saját forrásból fedezi – mely a jelenlegi állás szerint közel akkora vagy még nagyobb összeg lesz, mint az elnyert támogatás.
A mátyásföldi Erzsébet-ligetben, a volt szovjet laktanya területén alakítja ki az önkormányzat a kulturális és rekreációs központot. A munkálatokat 2006 januárjában kezdték meg és ez év végéig kell befejezni. A kivitelezés öt projektrészből tevődik össze. Az első a tanuszoda, uszoda megépítése és akadálymentes kialakítása, melynek értéke eléri az 1,34 milliárd forintot. A másodikban a Corvin Művelődési Ház és az Erzsébet-ligeti Színház felújítására, korszerűsítésére, bővítésére és akadálymentesítésére kerül sor. Ennek keretében az önkormányzat megvásárolta a színháznak azt a szárnyát is, amely eddig nem volt a tulajdonában. A beruházás értéke hozzávetőleg 243 millió forint. A második lépésben a két világháború között épült teniszklubot állítják helyre, korhű rekonstrukció keretében, valamint önálló öltözőt és nyilvános illemhelyet építenek a sportpálya mellé. A rekonstrukciós és építési költségek mintegy 323 millió forint körül alakulhatnak. A negyedik elem a volt tiszti étterem állagmegóvása, 10 millió forint értékben. Végül az ötödik beavatkozási terület a liget zöldfelületének felújítása, parkká alakítása, a közvilágítás és a parkolók kiépítésével, nagyjából 135 millió forintért. A projekt elemei közül egyedül a művelődési ház és a színház felújításánál van még hátra az építési kivitelezés pályáztatása, a többinél már megkötötték a szerződéseket a győztes pályázókkal és elkezdődtek az építkezések. A mátyásföldi Erzsébet-liget területe a XIX–XX. század fordulóján egyesületi formában (az államosítását megelőzően) jelentős közösségi szerepet töltött be és számos sport-, szabadidős lehetőséget kínált a lakosoknak – az önkormányzat most ezt a funkcióját szeretné visszaadni.
Rákosszentmihály – tanuszoda-építés
Az önkormányzatnak régi terve és ígérete volt, hogy Rákosszentmihályon is uszodát épít. Ehhez szerencsés lehetőségként adódott a célzott önkormányzati támogatás keretében meghirdetett tanuszoda-építési pályázat, melyre a már korábban elkészült építési tervével pályázott a kerület és nyerte el a támogatást. A három év alatt lehívható (2006–2008) támogatási összeg 342 millió forint, ami körülbelül a felét fedezi az uszodaépítés tervezett költségének (a körülbelül 706 millió forintnak). A tanuszoda építése már megkezdődött, átadására a tervek szerint 2007 novemberében kerül sor. Az iskolai úszásoktatás mellett a létesítmény (hasonlóan az Erzsébet-ligetben épülő uszodához) nyitott lesz a lakosság számára is. A beruházás keretében két medence épül, egy 12,5 méteres gyerek- és egy 25 méteres úszómedence, mely ifjúsági versenyek rendezésére is alkalmas lesz. A tervek szerint a medencetérhez – ahonnan a napozókertbe is ki lehet majd jutni – szauna, pezsgőfürdő és merülőmedence csatlakozik. Az uszodában kondicionáló- és fitnesztermek is épülnek. A létesítmény fő helyiségei a mozgássérültek számára is megközelíthetőek lesznek, valamint részükre is kialakítanak öltőzőt, zuhanyt és WC-t.
Ikarus sporttelep – fejlesztések
2005-ben az önkormányzat megvette a volt Ikarus magántulajdonba került sporttelepének a háromötödét, azzal a céllal, hogy az ott működő sportegyesület fennmaradjon és jobb körülmények között folytassa a magyar sportolók utánpótlásának kinevelését. Sajnos a sportöltöző épülete azon a területen maradt, amelyet az eredeti tulajdonos megtartott, így azt jelenleg csak külön megállapodás alapján használhatják a sportolók. Az önkormányzat tervei szerint – amennyiben a képviselő-testület is egyetért vele – a tulajdonában álló telekrészen a szabadtéri pálya mellé egy korszerű öltöző és egy téli sportolásra is alkalmas, fedett tornacsarnok épülne. (Az ideális természetesen az lenne, ha az önkormányzat meg tudná vásárolni az egész sporttelepet, hogy egy komplett szabadidőközpontban gondolkozhasson – jegyezte meg a főépítész.)
A korábbi Ikarus gyár területe már magántulajdonban volt, amikor elnyerte az ipari park besorolást. Az önkormányzat felmérése azt mutatja, hogy a kerületben több olyan területre lenne szükség, ahol a lakosok kereskedelmi és más szolgáltatásokhoz juthatnak, helyet kapnának vállalkozások, munkahelyek jöhetnének létre. A XVI. kerületnek több mint 80 ezer lakosa van, és a területe nem lehet csak lakóövezet, hiszen ki kell szolgálnia az itt lakók másfajta igényeit is. Az Ikarus ipari park ilyen potenciális terület lehetne, megközelíthetőségének javítása azonban jelentős útfejlesztéseket igényelne.
Az M0-s autópálya nyomvonala mentén jelenleg egy külterületi, be nem építhető mezőgazdasági terület található, amely azonban a fővárosi önkormányzat szándéka szerint munkahelyi területté válhat a jövőben. A fővárosi településszerkezeti terv fejlesztési lehetőséget biztosít a kerületben, ahhoz azonban, hogy ez a kerületrész munkahelyi területté váljon, megfelelő feltételeket kell teremteni, az útkapcsolatok, a közmű és a közlekedés fejlesztésével. Az önkormányzat azt szeretné, ha a beruházás nem járna nagyobb környezeti terheléssel, valamint többletforgalommal a kerület belseje felé, ugyanakkor elsősorban az itt élőknek nyújtana foglalkoztatási lehetőséget.
A Szilas-patak revitalizációja és a Naplás-tó természetvédelmi értékei
Az elmúlt időszakban a Szilas-patak nyílegyenes csatornává vált, így ma mesterségesen kialakított árokban vezet az útja. Az önkormányzat ezen szeretne változtatni, így revitalizálja a patakot, azaz visszaállítja természet közeli állapotába. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megszüntetik medrének természetellenes egyenességét és kicsit kanyarogtatják természetes keretei között, hasonlóan ahhoz, ahogy az erdőben folyik a patak. Így nemcsak a kerékpározni, sétálni vágyók számára alakítanak ki kellemes környezetet a városban, de átalakulhat a Szilas-patak menti állat- és növényvilág is. Szorosan kapcsolódik a revitalizáció tervéhez a felduzzasztott patakból kialakult Naplás-tó és környéke védetté nyilvánítása, megóvandó a tóparti flórát és faunát. A tervek szerint a patak mellett később a vendéglátáshoz kapcsolódó építmények is helyet kaphatnának.
Cinkota főutcája
2006-ban az önkormányzat sikeresen pályázott a fővárosi kerületek köztereinek felújítására kiírt ASTUTE (Fenntartható Városi Közlekedés Fejlesztése az Energiahatékonyság Fokozására) projekt támogatására. A kerület a pályázatot Cinkota főutcája, a Batthyány Ilona utca felújítására nyújtotta be. A projekt a gyalogos-kerékpáros közlekedés népszerűsítésére jött létre. Célja, hogy a felújított területeken az eredeti állapothoz képest legalább 10 százalékkal növekedjen a gyalogos- és kerékpáros forgalom. Az önkormányzat a pályázat keretében 3 millió forint támogatást nyert el a főutca építési engedélyezési tervének elkészítésére és egyéb tervezési költségekre. Reményei szerint a közeljövőben lesz olyan uniós pályázat, amely a felújítás megvalósítását is támogatja.
A Batthyány Ilona utca szerkezete az 1400-as évektől, míg telekosztása az 1700-as években alakult ki, az önkormányzat pedig továbbra is megőrizné ezt a szerkezetet. Az Y alakú utca bal oldali, Vidám vásár utca felőli szárában megtiltaná a járműforgalmat, ezt a részt sétálóutcává alakítaná át. Az utca két szárának találkozásában, a Bajcsy-Zsilinszky téren városi jellegű térburkolatot fektetnének le, a zöldfelület bővítésével, bokrokkal, virágokkal. A tér megfelelő környezetet jelenthetne az ugyancsak zöldfelülettel ellátott sétálóutca és a templomkert mellett. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy megvásárolja a volt községháza másik felét is és abban közösségi házat hoz létre. Az utcában lévő gimnáziummal együtt egy kulturális központ kialakítása a végső cél. A felújítás befejezésének tervezett végső időpontja 2008, kapcsolódva a 2007-es Batthyány-évhez.
Sashalmi piac
Az önkormányzati tulajdonban lévő piac rossz állapotban van, ezért ugyanazon a területen, de új létesítmény lehetőségét vizsgálja az önkormányzat. Az új piac megtartaná jelenlegi szerkezetét, továbbra is lennének szabadtéri és fedett elárusítóhelyek is. Újítást jelent, hogy a piac kapcsolódna a mellette levő sashalmi sétány zöldterületéhez, amelyet most újítanak fel és elvezet az önkormányzat épülete előtti parkig. Ez a zöld folyosó kötné össze az önkormányzatot a piaccal. Egy másik lehetséges terv szerint a piac környéke a kerületben akár egy alközpont szerepét is betölthetné, amennyiben a közeli sashalmi HÉV-megálló melletti (jelenleg magántulajdonban álló) területen szolgáltatásokhoz lehetne jutni és fővárosi igény szerint P+R parkoló épülne a Veres Péter út mellett.
