– A következő négy évben a kerületben milyen változásokat kívánnak elérni?
– Egy 50 pontból álló programmal indultunk a választáson, ezt szeretnénk lépésről lépésre megvalósítani. Olyan kerületet kívánunk építeni, amely folytatja az eddigi hagyományokat, így kertvárosi jellegét megőrzi, emellett azonban dinamikusan fejlődik. Programunkból a téli fűtési támogatást már idén elkezdjük bevezetni, és megtettük a szolgáltató hivatalra való áttérés első lépéseit is. A fővárosban a miénk az egyetlen kerület, ahol eddig nem volt uszoda. Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kettőt is építünk, a rákosszentmihályi alapkövét már le is tettük, és a munka elkezdődött. Az Erzsébet ligeti uszoda építéséről nemrégiben született meg a döntés, a szerződéskötés után pedig itt is megkezdődnek a munkálatok. Szerencsére az elmúlt években nem vettünk fel jelentősebb hitelt, viszont az önkormányzat ingatlanvagyonának jelentős részét értékesítették. A jövőben inkább uniós forrásokra szeretnénk támaszkodni, célunk egy 3 milliárd forintos támogatás megszerzése, melyet a kerület fejlesztésére fordítunk. Tanulmányokat készítettünk a Szilas-patak menti terület természet közeli állapotba való visszaállítására, és nagyon szorgalmazzuk azt a fővárosi beruházást, amely a 2-es metrót összekötné a HÉV-vel. Az egyik legnagyobb probléma ugyanis a közlekedés, ezen belül az, hogy a helyiérdekű vasút vonala kettészeli a kerületet, és maga a vasút vonalán való áthaladás is problémát jelent a lakosoknak. Szeretnénk elérni, hogy a metrószerelvények az Örs vezér térről a HÉV-síneken tovább közlekedjenek a XVI. kerületben, sőt még kijjebb, Csömör, Gödöllő irányába is. Mivel peremkerület vagyunk, még mindig sok a földutunk, így forrásokat kívánunk bevonni a belterületi földutak aszfaltozásába is.
– A befektetők szempontjából milyen lehetőségekkel rendelkezik a kerület?
– Főként családi házak épültek itt, csak néhány lakótelepünk van. A kertvárosi jelleg megőrzése érdekében építési szabályaink szigorúak, a családi házas övezetben egy telken maximum három lakás épülhet és az ehhez tartozó teleknagyság is adott.
Természetesen rendelkezik a kerület olyan telkekkel is, ahol a befektetők társasházat, lakóparkot építhetnek, továbbá több ipari, illetve zöldbe ágyazott munkahelyi terület is van – az egyik legnagyobb a volt Ikarus gyár telke. Az önkormányzat tulajdonában már kevés van e területek közül. Nagy előrelépés lesz a XVI. kerület életében 2007 végén, ha elkészül az M0-snak az a szakasza, amely itt megy keresztül. Ez tehermentesíti majd azokat az utakat, amelyek jelenleg az M0-shoz kapcsolódnak (Szlovák út, Cinkotai út, Ostoros út, Vidám vásár utca), csökken a forgalom, sőt határozott tervünk, hogy kitiltjuk onnan a kamionforgalmat. A lakosság egészségének védelmét szolgálja az a környezetvédelmi beruházás, amelyet sikerült kiharcolnunk az M0-s építése során. Elértük, hogy az autópálya-szakasz bevágásban haladjon, mert így a zaj és a por megmarad abban a sávban, ahol a forgalom zajlik, és az előírt 30 helyett a tengelytávolságtól 70 méteres sávban történik az erdőtelepítés.
– Melyek a kerület főbb problémái?
– Az önkormányzat éves költségvetése általában 14,5 milliárd forint körül alakul. Elmaradott a csatornázottság és a szilárd burkolatú utak száma is kevés. A legnagyobb probléma azonban a közlekedés és az átmenő forgalom, amelyet szeretnénk a kerület peremére kiszorítani. A tömegközlekedés sem megfelelő, s szükség lenne a szomszédokkal összekötő járatokra is.
– A lehetőségekhez mérve milyen nagyobb önkormányzati beruházásokat, fejlesztéseket tudnak majd kivitelezni?
– A 700 milliós rákosszentmihályi uszodaépítési projekt mellett az Erzsébet ligeti sport- és rekreációs központ kialakítását tervezzük, itt uszoda- és öltözőépítést (a focipálya mellé), színházfelújítást, zöldterületi fejlesztést valósítunk meg és a mintegy százéves volt teniszklubépületet az eredeti állapotába állítjuk vissza. Ez a projekt most 2,3 milliárd forintnál tart, s uniós támogatásból 900 millió, az önerő-kiegészítési alapból pedig 400 millió forintot nyertünk hozzá. A „maradék” egymilliárd forintot az önkormányzat állja. Az előző ciklusban elindított „egy óvoda, egy iskola” felújítási programot folytatjuk – ezt szeretnénk az eddiginél eredményesebben végezni. Gondolkozunk a sashalmi piac felújításán, amihez uniós támogatást kívánunk elnyerni, a volt mátyásföldi repülőtéren pedig sport- és rekreációs központot hozunk létre. Felújított kerületi szakrendelőnkben a műszerparkot szeretnénk megfelelő szintre hozni. Az öt városrész közül Cinkota központjának felújításában haladtunk eddig a leginkább előre, a jövőben ezt folytatni tervezzük, utána pedig a többi négy központot is felújítjuk.
– Milyen változtatásokat tervez a polgármesteri hivatalon belül az új vezetés?
– Az új közgyűlésnek a munkába állás után azzal kellett szembesülnie, hogy a hivatalban a munkavégzés hatékonysága nem a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a kerületi lakosságot szolgálja. Éppen ezért hivatalba lépésem első hetében azt kértem a dolgozóktól, hogy munkájuk során két dolgot tartsanak szem előtt: az egyik, hogy egy szolgáltató polgármesteri hivatalt kívánunk felállítani, a másik pedig, hogy úgy tekintsenek a XVI. kerületre, mint ha itt laknának és a felmerülő problémák a sajátjuk lenne. Mindezzel azt szeretném tudatosítani, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói, képviselői valójában abból élnek, hogy a választók eltartják őket a szolgálatukért cserébe. Viszonylag alacsonyan tartjuk a működési költségeket, így nem félek attól, hogy leépítésekre kellene sort keríteni a hivatalban, azonban takarékoskodnunk kell. A korábbi három alpolgármester munkáját most ketten végzik. A munkamegosztásban a polgármesteri kabinetnél maradt a településfejlesztés, a beruházási és egyéb gazdasági kérdések, hiszen ezek a legfontosabbak a kerület életében.
Ignácz Valéria