Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Mennyiben változott az alakuló ülés után az önkormányzat szerkezete?
– Az alakuló ülésen az új közgyűlés úgy döntött, csökkenti a bizottságok számát és tagjainak létszámát. Eddig 9 bizottság működött, mintegy 72 taggal, az összevonásoknak köszönhetően a jövőben 6 bizottság, összesen 42 fős létszámmal vesz részt az önkormányzat munkájában. A cél egy hatékonyabb és munkára orientáltabb bizottsági struktúra kialakítása. A költségtakarékosság abban is megnyilvánul, hogy a jövőben egy önkormányzati képviselő csak egy bizottság munkájában vehet részt – nem utolsósorban azért, hogy ott hatékonyabb munkát végezhessen. Az eddigi három alpolgármester helyett a jövőben kettő látja el a feladatokat, munkájukat pedig két tanácsnok segíti. Az alpolgármesterek feladatmegosztása a szokásos. A „humán” alpolgármester az egészségügy és az oktatás, a „reál” a vagyongazdálkodás, a gazdaság és a fejlesztés kérdéseivel foglalkozik. A két tanácsnok közül az egyik az egészségügyért felelős, a másik feladatkörébe az oktatás és a szociális kérdések tartoznak, legelső feladatai között lesz a hajléktalanok problémájának kezelése.
– Mi az, amit az új közgyűlés mindenféleképpen meg szeretne változtatni?
– Az alakuló ülésen a közgyűlés vállalta, hogy tíz héten belül új szervezeti és működési szabályzatot dolgoz ki. A polgármesteri hivatal szerkezetében olyan átalakítás várható, melynek eredményeként a szervezet egészét leköti a hivatali munka, és mindenki tudja, hogy milyen szervezeti formában és hatáskörben, milyen feladatokat kell ellátnia.
– Mely területekre helyezi a hangsúlyt az új vezetés?
– Nagyon fontos az önkormányzat feladatai között a második nemzeti fejlesztési tervre való felkészülés. Most arra helyezzük a hangsúlyt, hogy összegyűjtsük az eddig nem kellően felépített, meg nem valósult projektek listáját és rendszerezzük őket. A rendező elv lényege két csomópont: munkahelyteremtés és biztonság. Békéscsabán a legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, a biztonság címszó alatt pedig az egészséges ivóvizet, a szennyvízcsatorna-programot, a csapadékvíz-elvezetést és az egészségüggyel kapcsolatos kérdéseket értjük – ez utóbbinál fő törekvésünk az időskorúak gondozásának megoldása, az egészségügyi ellátástól kezdve a nyugdíjasházak, szociális létesítmények hálózatának kialakításáig.
– Milyen gazdasági problémákkal küzd a város és hogyan próbál meg befektetőket vonzani?
– Békéscsaba eladósodása azon a határon van, ami most még kezelhető, a jövő évi költségvetésben azonban komoly megszorításokra, takarékossági intézkedésekre kerülhet sor. Az idei költségvetés 23 milliárd forint körül alakul. Szeretnénk megállítani azt a folyamatot, hogy a város „csak” értékesíti az ingatlanokat. Koncepciót dolgozunk ki arra, hogy az ingatlanokat a befektetőkkel közösen fejlesszük, közös munkahelyteremtésben gondolkozzunk, hogy a beruházás hasznából a város is részesüljön. Békéscsabán jó néhány ipari üzemet, főleg élelmiszer-ipari feldolgozót bezártak az elmúlt időben, ezeket pótolnunk kell.
Terveink között szerepel 10-12 olyan, úgynevezett gerincprojekt kidolgozása, amelybe az összes többi projektelképzelésünk beilleszthető. Szeretnénk, ha az autópályától egy gyors, kényelmes összekötő úton lehetne megközelíteni a várost. A helyi repülőtér hasznosítása is fontos kérdés lesz a jövőben, itt gyógyturizmusban vagy logisztikai központ, befektetőbarát környezet kialakításában gondolkozunk. A békéscsabai ipari park lassan megtelik befektetőkkel, így új területek után kell néznünk a városban.
– Mit tesz az önkormányzat a gazdasági problémák, a munkanélküliség megoldása érdekében?
– Ennek megoldására a ciklus második felében összpontosítunk majd, azonban már elkezdtük a munkát, amely idevonzhatna egy nagy állami beruházást. Központi támogatással egy nagy élelmiszer-feldolgozót vagy agrárlogisztikai központot szeretnénk a városba telepíteni, amely sok munkahelyet teremthetne helyben.
A munkanélküliségi ráta jelenleg 8 százalék körül van, a megyében még magasabb, az északi részén a 20 százalékot is eléri. A fő cél az, hogy itt tartsuk a fiatalokat, illetve visszacsábítsuk őket olyan munkahelyteremtéssel, amiért érdemes visszajönniük. Még a tárgyalások szintjén tart egy a Tessedik Sámuel Főiskolával közösen kialakított szakképző központ létrehozása. Itt az innováció, a műszaki tudományok és a logisztika témakörében, k+f tevékenység meghonosításában gondolkodunk.
A szakképzés mára eléggé elszakadt az ipar és a vállalkozók igényeitől, így velük együtt, az igényeikhez mérten szeretnénk létrehozni a megyei szintű szakképzési hálózatot Békéscsabán. A gyakorlati képzést a vállalkozók tartanák, akik a szükséges munkaerőt itt helyben képezhetnék ki. A szakképzés mellett az átképzésnek is nagy szerepet szánunk, hogy az ideérkező befektető az igényeinek megfelelő munkaerőt találjon, rögtön a beruházást követően.
