Orosháza Békés megye legiparosodottabb városa, ezt a státusát sikerült megtartania a rendszerváltás után is. A helyi ipari üzemek privatizációja során külföldi szakmai befektetők kezébe kerültek a gyárak, modern technológiákat honosítottak meg, ám e tulajdonosváltásokkal meg is állt az iparfejlődés – az elmúlt tizenöt évben nem történt jelentős új ipari beruházás a városban. Az ipari parkok jó lehetőségeket biztosíthatnának a megfelelően képzett munkaerőt kínáló városban letelepülni szándékozó vállalkozásoknak, azonban e téren nem sikerült a várt eredményeket elérni. A magyar kis- és középvállalkozások kevés kivételtől eltekintve nem tudtak kellőképpen bekapcsolódni a város gazdasági életébe – mondta Dancsó József (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A gyopárosfürdői egészségközpont, amelynek fejlesztését jelentős részben a Széchenyi terv forrásaiból fedezték, nem kap tud élni a lehetőségeivel, mert nem kap elegendő marketingtámogatást. A valaha európai rangú orosházi fürdők gyógyító ereje ma sem marad el a messze földön híres gyulai és hajdúszoboszlói gyógyvizek színvonalától, ismertségük azonban nem megfelelő, s ezen változtatni kell. Ez a záloga annak, hogy ismét olyan rangon tartsák számon e fürdőket a turisták és a gyógyulni vágyók itthon és külföldön, amilyent megérdemelnek.
A város előtt álló legfontosabb feladat az országgyűlési képviselő szerint Orosháza népességmegtartó erejének erősítése. Az elmúlt tíz évben évi 300 fővel csökkent a lakosok száma, ráadásul az elvándorlók főként fiatalok, akik nem találnak megfelelő munkalehetőséget, illetve értelmiségiek, akikkel gyengül a helyi szellemi élet, illetve a kulturális szolgáltatások potenciális fogyasztórétege. A város üzemeiben dolgozók jelentős része kívülről jár be, így a helyi foglalkoztatottság nem nő. Dancsó József vállalja a vitát mindazokkal, akik szerint nem a műszaki tudományok oktatását kellene meghonosítani a Kodolányi Főiskola kihelyezett tagozatán. Szerinte épp erre lenne szükség, már csak azért is, mert ilyen felkészültségű szakemberekből hiány van a Dél-Alföldön, tehát ez a képzési irány egy fehér folt megszüntetésében játszana szerepet, emellett segítené a helyi ipar fejlődését is.
Nem támogatja a képviselő a kormány régiósítási terveit, mert azok jelen formájukban mindent a régióközpontokba telepítenének, kiüresítenék az olyan középvárosokat, mint Orosháza. Pontosan azt a folyamatot, az elvándorlást erősítenék, amelynek fékezését a legfontosabb feladatnak tartja. A kistérségi fejlődésben viszont új lehetőségeket nyit Románia európai uniós csatlakozása. A határok gyakorlatilag eltűnnek, ami lehetővé teszi közös logisztikai-ipari központok létrehozását. Ez utóbbi fejlesztési irány – együtt a műszaki felsőoktatás meghonosításával és a kis- és középvállalkozói szektor erősítésével – ígéretes jövőt kínál Orosházának.
A város helyiadó-bevétele egymilliárd forint. Dancsó József szerint a pénz okosabb felhasználásával ki lehetne építeni a ma nagyon hiányzó közösségi tereket, mindenekelőtt egy főteret, amely turisztikai szempontból is fontos, hiszen minden város azonosításának alapja a település központja. Szélesíteni kellene a civil szférát – kevés a civil szervezet Orosházán, miközben minden jól fejlődő városban e szféra megerősítése jelentette az első lépést a civilizációs fejlődés útján. Többet kell költeni a város külső kerületeire, a panelházakra, illetve a cigány lakosság gondjainak orvoslására is.
Ignácz Valéria