Orosháza az ország azon részén fekszik, amely messze esik az autópályáktól. A KSH adatai szerint ugyan ebben a városban a legmagasabb az egy főre eső külföldi tőkebefektetések értéke a Dél-Alföldön, ám ez nem változtat azon a tényen, hogy viszonylag távol van a Bécs–Budapest–Prága „arany háromszögtől”. A városban megforduló befektetők szerint a gazdasági központoktól számított 500-600 kilométer az a szállítási távolság, amelyen belül még kifizetődő lehet egy üzem kitelepítése, ám ez jó közlekedési feltétek mellett értendő. Orosházát hátrányosan érinti ebből a szempontból, hogy a rossz vasúti összeköttetés miatt ma már a település gyárainak alapanyag-ellátását is a drágább közúti fuvarozással bonyolítják le a cégek. A hátrányokat a több lábon állás stratégiájával igyekszik kompenzálni a város – tudtuk meg Fletser János (MSZP) polgármestertől. Az évi 12,5 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó orosházi önkormányzat ennek az összegnek a felét egészségügyi és szociális kiadásokra fordítja, beruházásokra, fejlesztésekre a büdzsé 10 százalékát tudják költeni.
A Kardoskúton felfedezett kőolaj- és földgázkészlet biztosította azt az energiaforrást, amelyre alapozva a hatvanas években jelentős üvegipar települt Orosházára. Bár a cégek a külföldi szakmai beruházóknak köszönhetően túlélték a rendszerváltást, ma már csupán 500 embernek adnak munkát, szemben a kilencvenes éveket megelőző időszakkal, amikor az Orosházi Üveggyár egymaga 3500 főt foglalkoztatott. A város iparának nagyobb vállalkozásai az üvegipari cégeken kívül a járműipari beszállító Linamar, illetve a háztartási gépeket előállító angol Doherty üzeme, az öntvényeket gyártó AKG, de az elmúlt években számos kisebb-nagyobb magyar tulajdonú cég is bekapcsolódott a helyi ipar vérkeringésébe. Az első ipari park megtelt, a második is „töltődik”, ez utóbbi egyik fontos – talán leginkább a jövőbe mutató – beruházása lehet az a bioetanol-üzem, amelynek építését jelenleg készítik elő. Külső okok, a madárinfluenza-járvány, illetve a helyi baromfi-feldolgozót felvásárló Cornex-cégcsoport gazdálkodása miatt súlyos válságban van viszont a város baromfiipara.
A gazdaság több lábra állításának jegyében kezdték meg a kilencvenes évek közepén a város híres gyógyvízkincsére alapozó turizmus fejlesztését – mondta a polgármester. Gyopárosfürdő 10 hektáros tórendszerére, illetve az azt körülvevő 180 hektáros üdülőövezetre alapozva egészségmegőrző központot építettek. PHARE-támogatásokból, a Széchenyi terv keretében elnyert összegekből és saját forrásokból 1994 és 2006 között három ütemben ötmilliárd forintot fordítottak egy egészségközpont és egy élményfürdő kialakítására. Ezekben 24 medence várja a felüdülni vágyókat és 9 orvos segíti az arra rászorulókat. Az egészségközpont köré épülő turizmust kiszolgáló helyi vállalkozásokat rendkívül fontos foglalkoztatónak tartja a városvezetés, ezért elégedettek azzal, hogy a Gyopárosfürdőt üzemeltető, a város tulajdonában lévő vállalkozás nullszaldósan gazdálkodik – mondta Fletser János. A külföldiek érdeklődésének erősödése, a növekvő telekárak, az időnként telt házzal üzemelő fürdők jelzik, hogy a turizmusba fektetett összegek megtérülhetnek a városnak.
Orosháza a volt laktanya területén a székesfehérvári Kodolányi Főiskolával együttműködve 220 millió forintból létrehozta a felsőoktatási intézmény turizmussal és szállodaiparral foglalkozó kihelyezett tagozatát, amely jelenleg akkreditálás alatt áll. A diákok a több mint 5 millió eurós PHARE-támogatással épült, 75 szobás, háromcsillagos, konferenciaközpontot és tankonyhát is magában foglaló új szállodában szerezhetik meg a szakmai gyakorlatot.
Az idei felújítások közül kiemelte a polgármester a művelődési ház 800 milliós és a Táncsics Gimnázium 1,3 milliárd forintos rekonstrukcióját. Hamarosan átadják a volt zsinagóga felújított épületét, amely a művészetek palotája lehet Orosházán.
Ignácz Valéria