Az ország legnagyobb független gyógyszercége a kőbányai Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. A rendszerváltást követően a társaság a jelentős hazai gyógyszercégek közül egyedüliként őrizte meg függetlenségét és vált tizenöt év alatt Kelet-Közép-Európa vezető regionális gyógyszergyártójává. A társaságot több mint száz évvel ezelőtt, 1901-ben alapította Richter Gedeon, a névadó gyógyszerész, aki ezzel nemcsak a cég, hanem az egész magyar gyógyszeripar alapjait is megteremtette. A kőbányai üzem nem sokkal később, 1907-ben épült, s néhány évtized alatt nemzetközileg is ismert, jelentős gyárrá fejlődött. Ekkor már olyan fontos készítmények készültek itt, mint a ma is alkalmazott fertőtlenítő-, láz- és fájdalomcsillapító, életmentő szerek. A gyárnak az 1920-as évek közepére mintegy száz gyógyszer-specialitása volt, nagyobb részben organoterápiás készítmények. A siker elsősorban két – egyébként ma is a legfontosabbnak tartott – stratégiai területnek volt köszönhető. A gyár már akkor is jelentős szerepet tulajdonított a fejlesztéseknek, a magas szintű szaktudással rendelkező szakemberek megtartásának, ennek köszönhetően a tudományos innovációk hamar megjelentek-megjelennek a termelésben is. Emellett a Richter Gedeon korán felismerte azt is, hogy növekedés csak a nemzetközi kereskedelmi hálózat bővítésével érhető el, már a II. világháború előtt 10 külföldi leányvállalatot, 40 képviseletet és az öt világrészt átfogó ügynöki hálózatot tartott fenn. Az utóbbi két terület nem sokat változott az elmúlt hatvan évben sem. A Richter Gedeon többek között olyan készítményekkel jelent meg a piacon, mint az első orális fogamzásgátló vagy az agyi értágító hatású Cavinton, amelyek ma is vezető termékei a társaságnak. Ekkor kerültek a piacra – a gyógyszergyártás tapasztalatainak köszönhetően – a Fabulon márkanéven forgalomba hozott kozmetikumok és a gyógynövény hatóanyagú Richtofit termékcsalád. A KGST-piac – amelynek egyik legjelentősebb gyógyszeripari szereplője a Richter Gedeon volt – a kelet-közép-európai országokban lezajló rendszerváltás nyomán összeomlott, a társaságnak pedig így lényegében mindent elölről kellett kezdenie. (Igaz, a nyugati export már ekkor sem volt ismeretlen, sőt a kereskedelmi kapcsolatokon túl a 80-as évektől kutatási és fejlesztési kooperációs szerződések sorát hozták létre japán és amerikai cégekkel.) A hagyományos piacok elvesztése és az importliberalizáció igen nehéz helyzetbe hozta a hazai gyógyszeripart, így a Richter Gedeont is. A cég azonban nem kívánta feladni függetlenségét – ma is külföldi szakmai befektető nélkül működik –, a saját erejéből próbált talpra állni. A megújult menedzsment 1992-ben – a felső vezetés több tagja azóta dolgozik a vállalatnál és a vezérigazgató, Bogsch Erik szintén akkortól irányítja a társaságot – új stratégiát dolgozott ki, aminek eredményeképpen sikerült úrrá lenni a problémákon. A termékpalettát korszerűsítették, a magasabb volumenű és nagyobb nyereségtartalmú készítmények felé mozdultak el és felszámolták az alaptevékenységbe nem illő profilokat. Ugyanilyen fontos volt a kelet-európai piacok visszaszerzése érdekében a kereskedelmi hálózat újjászervezése és a kutatás-fejlesztés erősítése is. Napjainkra bizonyossá vált e stratégia sikere. A társaság mintegy százféle gyógyszert gyárt több mint 170 kiszerelési formában, amelyek között originális, generikus és licenckészítmények egyaránt megtalálhatók. A Richter Gedeon nemcsak idehaza számít a legnagyobbnak, visszaszerezte piacait a FÁK országaiban és Kelet-Közép-Európában, sőt növelte exportját az Európai Unió és az Egyesült Államok piacaira is.
