iskolc az ország harmadik legnagyobb városa és az uniós támogatási és településfejlesztési programja révén egy dinamikus felfutás előtt álló kistérség székhelye. Ennek megfelelően a kereskedelmi szerkezete hasonló a két nála nagyobb városéhoz.
Annak ellenére, hogy Miskolc lakossága 200 ezer alatt van olyan kereskedelmi multik is ide települtek, mint például a Tesco, a Cora, vagy a Metro. A brit Tesco országos hálózatának kialakításában nyilvánvaló volt, hogy helyet kíván magának Miskolc kereskedelmi térképén, ám a Cora elsősorban a főváros köré telepítette nagy alapterületű üzleteit, de a két vidéki egysége közül az egyik miskolci. A német Spar is működtet hipermarketet – valamint egy kis alapterületű szupermarketet – a városban, a sorból egyedül az Auchan hiányzik. A fővárosi CBA négy élelmiszerüzlettel van jelen, a vidéken hagyományosan erős Coopnak 15 boltja van a városban, míg a szupermarket-piacon ugyancsak erősen érdekelt Match 2 bolttal jeleskedik. Meglepő azonban, hogy a Lidl az első körben nem telepített üzletet Miskolcra, Budapesthez hasonlóan inkább körbetűzdelte a várost, vélhetően azért, hogy az utolsó nagy fejlesztési hullámban nyomuljon be a központokba.
Miskolc méreténél fogva nem meglepő, hogy két barkácsáruházlánc is berendezkedett a városban, így az Obi és a Praktiker néz szemet egymással a területen, komoly versenyt generálva a térségi piacon. Miskolc kistérségében öt város található, a körzetben pedig megközelítőleg 300 ezren laknak. Ez magyarázza, hogy olyan élénk a kereskedelmi cégek helyezkedése a területen.
A statisztikai adatok szerint a városban 2886 kiskereskedelmi egység működik, amelyből csaknem ezer egyéni vállalkozás, jelezvén, hogy a szektor a kis- és mikrovállalkozásoknak kedvező táptalajt kínál.
Miskolc kereskedelmi fejlődését elősegíti, hogy az átlagéletkor viszonylag alacsony, 39 év. További a város a térség oktatási és tudományos központja, ami ugyancsak temérdek fiatalt és pályakezdőt vonz a városba.
Miskolc a hatvanas évek fellendülését követően a nyolcvanas évek elejéig fejlődött látványosan, majd a rendszerváltást követően lassú leépülés mutatkozott. Ugyanakkor a nyolcvanas évek középén indult meg a város sétálóutcáinak rekonstrukciója és rehabilitációja, amely a mai napig is tart. Ezzel együtt a kereskedelemfejlesztés csak a kilencvenes években kezdődött el és az évtized közepére indult meg a valós kereskedelmi és bankélet. Mára Miskolc egészen új arculatot kapott, mogorva iparvárosból egy lakhatóbb, kívánatosabb településsé fejlődött. A jövőjét – éppúgy, mint a többi vidéki nagyvárosét – a kereskedelemfejlesztési politika határozhatja meg, a belső részek tudatos formálása, újabb sétálóutcák kialakítása vásárlóerőt vonzhat, és ellensúlyozhatja az arctalan multinacionális vállalkozások nagyarányú előretörését.
Hőnyi Gyula