Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közel 800 éves Miskolc történelmében négy nagy fordulópont volt. A kezdetben kevésbé ismert mezővárost a középkorban a török hódítók elől ide menekülő görögök fedezték fel maguknak. Ők tették a különleges földrajzi adottságokkal rendelkező, hegyvidék lábánál fekvő települést ismert kereskedővárossá. A XIX. században zsidó kereskedők vették át a görögök helyét, akik már sokat áldoztak a kultúrára is. Így történhetett, hogy az első magyar nyelven játszó kőszínház 1823-ban Miskolcon épült – olyan legendás alakok játszottak itt, mint Déryné és Jókainé Laborfalvy Róza. A színházi élet mellett a századfordulón nagyon komoly zenei élet is kialakult a városban. 1945 után a II. világháborúban jelentősen megfogyatkozott lakosságot a Miskolchoz csatolt települések és a munkát kereső betelepülők növelték. Miskolcon egy erőltetett nehézipari fejlesztés indult meg azzal a céllal, hogy a város a magyar acélipar fellegvára legyen. A város identitása, a lakosság összetartása azonban ezzel megsérült – megszűnt a régi „miskolciság” és elvesztek a város kulturális gyökerei. Az 1980-as évek második felében pedig már világosan látszott, hogy – mint számos más helyen Európában – összeomlik a nagyipar. Az ezredfordulóig Miskolcnak azonban elképzelése sem volt, hogy merre induljon tovább. Ennek jele volt, hogy munkaalkalom híján a lakosság egy része elvándorolt: a város lélekszáma, amely korábban 218 ezer főn tetőzött ekkor 180 ezer főre esett.
„Miskolc most, a negyedik arculatváltás alkalmával esélyt kapott arra, hogy újrafogalmazza önmagát, rátaláljon régi kulturális értékeire” – mondta Fedor Vilmos alpolgármester. Az igazi fordulópontot (2002) megelőző munka során, 1999-ben Vendégségben Miskolcon címmel a várost megismertető marketingsorozat indult, majd két évre rá megalakult a fővárosban Miskolc Baráti Köre. Mindkét vállalkozás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a méltánytalanul elfeledett város értékeire. Miskolc páratlan adottságokkal rendelkezik: hegyvidék mellett fekszik, olyan kerületei vannak, mint Lillafüred és Tapolca, és olyan belső hegye, mint az Avas, ahol mintegy 900 borospince működik – a világon nincs más település, ahol a belváros közepén borospincék lennének.
Az új városvezetés kulturális alapú városfejlesztési programot dolgozott ki. Az Európa kulturális fővárosának címéért indított pályázat ezért egy nagyon szerencsés pillanatban érkezett a város életébe, és lehetővé tette, hogy újra kialakuljon az összetartás a lakosság körében. „Nem csak az idelátogatóknak kell megmutatni Miskolc igazi arcát, hanem magukkal a miskolciakkal is fel kell fedeztetni” – hangsúlyozza az alpolgármester. Miskolc jelentkezése a pályázatra először mosolyt csalt az arcokra. Az első forduló után azonban változott a helyzet: Miskolc pályázata kapta az egyik legtöbb pontot. A város vezetése úgy érzi, hogy bár hajszál híján Pécs nyert, a pályázás legnagyobb nyertese mégiscsak a második helyezett Miskolc lett. A pályázat addig soha nem látott pezsgést hozott, a jelentkezéssel megszületett összefogás azóta is tart és soha ennyit nem foglalkoztak az újságok a várossal.
Fontossá vált Miskolc jó híre és arculata. A helyi költségvetésből a kultúra finanszírozására fordított részt tekintve a város az elsők közt van, emiatt tudott sikeres lenni számos pályázaton. A belváros rekonstrukciójához mintegy 1,7 milliárd forintot nyert Miskolc, a helyreállítás most is tart, sorban teszik rendbe az utcákat és tereket. Tudatos kertépítés, növényesítés folyik, a belváros pedig mentesülni fog az autóforgalom alól. „Miskolc olyan várossá kezd válni, amely nagyon szerethető” – tette hozzá Fedor Vilmos alpolgármester.
