Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Borsodi Sörgyár Zrt. 2005-ben 2,2 millió hektoliter sört értékesített, amellyel továbbra is a hazai sörpiac vezetője – tájékoztattak a cégnél. A teljes hazai fogyasztás tavaly is megközelítette a 6,9 millió hektolitert a Magyar Sörgyártók Szövetsége adatai szerint, azaz lényegében nem változott az előző évhez képest. A vállalat értékesítésből származó árbevétele 38,8 milliárd forint volt 2005-ben, ez is az előző évihez hasonlóan alakult.
Gondok és sikerek
Pedig a múlt év komoly nehézségeket hozott a sörpiac valamennyi szereplőjének, így a Borsodi Sörgyár Zrt.-nek is. Az olcsó importtermékek már nemcsak a német piacról kiszorult dobozos kiszerelésben, hanem üvegben is megjelentek a boltok polcain. Ennek hatására a hazai gyártású, a fogyasztók körében kedvelt márkák árai sem tudták követni a költségek növekedését.
A társaság azonban jelentősen növelni tudta eladásait a prémium termékek körében: az idetartozó Beck’s volumene az előző évhez képes 241 százalékkal nőtt. Ez a bővülés nemcsak az előző, de a 2005-re tervezett mennyiséghez képest is jelentős, a tendencia pedig azért érdemli meg a figyelmet, mert a márka nagyon erős piaci versenyben tudta ezt az eredményt elérni.
A termékdíjtörvény bevezetésének eredményeként 2005-ben a cégnél növekedett a visszatérő palackban értékesített sör menynyisége is – ezzel párhuzamosan csaknem 20 százalékkal csökkent az egyutas csomagolás aránya –, s ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik majd. A vállalat arra törekszik, hogy a palackos visszatérő csomagolás mellett a KEG-hordós értékesítés is növekedjen. A csapolt sör kultúrájának népszerűsítése, a szakszerű csapolási technika széles körű megismertetése ezért is kiemelt jelentőségű a vállalat stratégiájában.
Kis cégtörténet
Honnét is vezetett azonban az út idáig? A piaci igények növekedésének hatására 1973-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bőcs község határában új sörgyár kezdte meg működését: a Borsodi. Kezdetben a vállalat termékei között két márka szerepelt, a Borsodi Világos és a Kinizsi. Az 1980-as években a müncheni Spaten Sörgyár kizárólagos magyarországi termelőjévé és forgalmazójává választotta a céget, amely 1987-ben Magyarországon elsőként dobta piacra az újdonságnak számító alkoholmentes sört, a Borsodi Pólót, s az 50 literes hordós kiszerelésű sört.
A vállalat 1990-ben részvénytársasággá alakult, egy évvel később privatizálták, Európa egyik vezető söripari vállalkozása, a belga Interbrew tagja lett. Az új tulajdonosok jelentős összegeket fordítottak a gazdaságosság növelésére, s 1993–1994 között a német Spaten Premium Lager, majd a Holsten gyártását és forgalmazását is megkezdték. Barna sört is forgalmaztak, 1995-től pedig – belföldön reformerként – a Borsodi Világost fémdobozos kiszerelésben is kínálták. A paletta a következő évben a népszerű, amerikai Rolling Rockkal, 1997-ben pedig a Stella Artois-val bővült. A folytatódó fejlesztések kapcsán elég a 2002-ben megjelent, 1 literes Nagy Testvérre vagy az alkoholmentes Stella Artois-ra gondolni. A 2003-as jubileumi évet pedig a könnyen fogyasztható Borostyán sörkülönlegesség mellett a sörgyárral együtt 30. születésnapját ünneplő Borsodi limitált szériája tette emlékezetessé. Egy évre rá jelentek meg a hazai piacon egy új műanyag palackkal, amely a speciális q-pack technológiának köszönhetően megfelel a sör minőségi követelményeknek is.
Új szennyvíztisztító
Bőcsön hamarosan új szennyvíztisztító üzemet helyeznek üzembe az utóbbi hetekben sikeresen folyó próbaüzem után. Az új üzem, a világszínvonalú technológia egyik fontos előnye, hogy a megtisztított szennyvizet nem ülepítik szántóföldön, így annak szaga nem zavarja majd a környéken élőket.
A mintegy 1,1 milliárd forintos beruházás nyomán megvalósuló szennyvíztisztító éves tisztítási kapacitása 1 460 000 köbméter, azaz naponta átlagosan 4000 köbméter. Az előkészületeket 3 éve kezdték, a kivitelező a tulajdonos Inbev több gyárában is referenciákkal rendelkező belga WATERLEAU volt.
A cégnél régi szennyvíztisztító rendszer néhány részének felhasználásával történik a biológiai szennyvízkezelés, amelynek lényege, hogy a szennyvízben található szerves anyagot mikroorganizmusokkal távolítják el. A folyamat során a szennyvízben található szerves vegyületek – biológiai lebontás eredményeként – biogázzá alakíthatók, két iszaptakarásos reaktorban. Végül „elszeparáltan” jelenik meg a szerves anyagoktól jelentősen megtisztított szennyvíz, illetve a mikroorganizmusokat tartalmazó iszap és a biogáz. A teljes biológiai tisztítás után a reaktorokból távozó szennyvíz további kezelések (keverés, foszfát- és nitráteltávolítás, levegőztetés, ülepítés) után a Hernád felvízcsatornába, illetve a folyóba jut.
