Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Üllő 1989-ben ünnepelte fennállásának 700 éves évfordulóját, az igazi fellendülés azonban az 1990-es évek közepétől jött el számára, amikor is egyre több nagyobb kereskedelmi, szolgáltató és logisztikai vállalkozás fejlődött ki helyben, illetve települt ide. Üllő 2005-ben nyerte el a városi címet. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a lakosság és a helyben lévő munkahelyek száma folyamatosan nőtt az elmúlt években, az infrastruktúra kiépítettsége pedig komfortos környezetet biztosít a fővárosból kiköltöző, de mégis annak közelében letelepedni kívánó lakosságnak – mondta a NAPI Gazdaságnak Vasadi István polgármester.
Az elmúlt években a településen beruházások egész sorát végezte az önkormányzat. 2004-ben százszázalékos lett a települési szennyvízcsatorna kiépítettsége, 2005-ben három utcában, összesen 3200 négyzetméter felületen végeztek útburkolat-felújítást – részben pályázaton nyert támogatásból. Tavaly sor került a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatának, a helyi könyvtár tetőszerkezetének és két óvodaépületnek a felújítására is. A városban a legkritikusabb helyeken kiépültek, illetve helyreállításra kerültek a csapadékvíz-elvezető rendszerek, e tendencia folytatását pályázati lehetőségek felkutatásával kívánja gyorsítani az önkormányzat. Működik a lakossági járdaépítési program, melynek alapja az, hogy az önkormányzat ingyenesen biztosítja az építéshez szükséges anyagot. Az önkormányzat legfontosabb tervei között szerepelteti egy új bölcsőde létesítését, amelyet pályázati forrásokból kíván megvalósítani. Az új bölcsőde, végső méretét tekintve már kielégíti a település tervezett lélekszámával járó igényeket. Az oktatási-nevelési intézmények tekintetében a következő célkitűzés az óvodai férőhely-kapacitás bővítése lesz.
A Ferihegyi repülőtér közelsége az elmúlt években elsősorban a településen élő munkavállalók szempontjából volt kedvező Üllőnek. 2005-ben azonban a Vecsési Vállalkozók Szövetsége – Ferihegy és térsége gazdaságának fejlesztése, valamint ezen önkormányzatok együttműködése céljából – olyan társulás létrejöttét kezdeményezte, amely összehangolná a részt vevő települések igényeit. A társulás gyakorlatilag a repülőtér közelségét kihasználó fejlesztések koordinálására és az ebben rejlő gazdasági előnyök kiaknázására jött létre.
Üllő településfejlesztési koncepciójában kiemelt szerepet szán a gazdasági területek fejlesztésének, ugyanakkor a lakóterületet is erőteljesen növelni kívánja a szabadidős célokra szánt területek fejlesztésével együtt. Az úgynevezett „Pedagógus földeken” 209 építési telek kialakítását, a „Tölgyes Villaparkban” pedig 175 összközműves lakóépület elhelyezését tervezik. Megépítésre vár egy többfunkciós, nemzetközi méretű küzdőtérrel, 300 fős lelátóval felszerelt, környezetbe illő sportcsarnok is a településen. A tervek szerint Üllő ligetes területeinek környezetében 100-110 hektár területet szán komplex idegenforgalmi, sport- és szabadidős tevékenységre, üdülésre, pihenésre alkalmas komplexumok kialakítására. A Tornyoslöb tanyaközpontban pedig a lovassport megtartása és fejlesztése a cél. Üllő hosszú távon is meg szeretné tartani kisvárosias településközpontját, bővítésével pedig elő kívánja segíteni az igazgatási, irodai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, szolgáltató és kulturális létesítmények kialakítását. Az elkerülő utak forgalomba helyezését követően fontos feladat lesz a közterületek parkolási és zöldfelületi rendezése is. A település előkészítő terveiben kiemelt helyen szerepel egy városháza létesítése – nem utolsósorban a városközpont tervezett kialakítása miatt is. A cél egy minimum 50 fő elhelyezését, valamint a szükséges önkormányzati testületi, bizottsági helyiségeket, tárgyalókat és egy több funkciós dísztermet magába foglaló közigazgatási épület kialakítása.
Üllőn – csakúgy, mint a többi agglomerációs településen – a munkanélküliség nem jelent nagy problémát, hiszen a főváros munkát ad az ingázóknak. Emellett a település vezetői is jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy csökkenjen a helyi munkanélküliség – hangsúlyozta a polgármester. Ezek sorába tartozott a nagy multinacionális cégek adókedvezményben részesítése és ezzel letelepedésre ösztönzése.
A régión belül Üllő több olyan intézménnyel is rendelkezik, melyeknek szerepe túlmutat a település határán. Ilyen az elsősorban mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató Dóra-major, amely az őshonos magyar állatfajták géntelepe és a szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos kutatások kísérleti egysége. Az Üllői Mozgáskorlátozottak Egyesülete és az általa létrehozott közhasznú társaság tevékenysége is túlmutat a város határain, körzetközponti funkciót lát el. Jelentős szerepe van a kistérségben az Üllőn működő Humán Szolgáltató Központnak és Nevelési Tanácsadónak is – a tervek között szerepel ez utóbbi intézmény teljes szolgáltatásának kiterjesztése a társult községekre.
