A Felső- és Nyugat-Dunántúl felsőoktatása a közelmúltig nem volt összhangban a térség társadalmi-gazdasági fejlettségével. Ez történelmi, néprajzi, a mai vonzáskör szerinti, nem statisztikai régióhoz köthető földrajzi térséget is jelent. A szigorú törvényi feltételek teljesítése után 2002-ben egyetemi rangot elért egykori Széchenyi István Főiskola évtizedekig a közlekedésgépészet, a közlekedésépítés, a hírközlés és a műszaki tanárképzés egyik meghatározó hazai mérnökképző intézménye volt.
A másfél évtizede elkezdett fejlesztési program eredményeként 1990-től az addigi mérnöki szakok megújultak és új területekkel bővültek. 1995-ben visszatért a jogászképzés Győrbe, és az évtized végén már közgazdászok is szerezhettek egyetemi diplomát az intézményben. A széles képzési paletta az egészségtudományi, a szociális majd a zenetanári képzéssel gazdagodott, s fokozatosan mind több egyetemi szakon kínáltak tanulási lehetőséget. A két multidiszciplináris doktori iskola megszervezése az intézmény és egyúttal a térség tudományos értékének növekedését jelzi.
Bővült és színesedett a levelező és távoktatási képzés is. A közlekedésmérnöki és közgazdasági szakokon ma már az internet adta rugalmas és hatékony tanulási lehetőségek széleskörű használatával valódi távoktatást kínálnak.
A Széchenyi István Egyetemen a közelmúltban 19 új „bolognai” rendszerű egyetemi alapképzési szakot akkreditáltak, gyakorlatilag az összes szakon 2006-ban az új rendszerben kezdenek. Kivételt képez a jogász szak, amelyen továbbra is egyciklusú, ötéves képzés lesz.
– Meggyőződésem, hogy egy vidéki, ráadásul fiatal egyetemnek jobban figyelembe kell vennie a munkaerőpiac jellemzőit, változási tendenciáit, hogy minél több helyi, térségbeli fiatal tanulhasson a későbbi egzisztenciateremtés biztos reményében – fogalmazta meg dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem rektora. Az első egyetemi évek teljesítményét jelzi, hogy sikeres pályázatokkal, több térségbeli céggel együttműködve olyan tudományos-kutatási programokat indítottak, amelyek bizonyítják, hogy a győri egyetem és a győri, a térségi gazdaság kapcsolata szoros. „Nekünk már nem a hazai piacon kell bizonyítanunk, hanem olyan multinacionális cégek szintjén, mint például az Audi vagy a Philips” – jelzi a kihívás új formáját a rektor.
A másfél évtizede kezdett győri fejlesztési tervek hátterében a több száz millió forintos vagyonnal rendelkező Universitas – Győr Alapítvány áll. Támogatói közé tartozik szinte minden szakmai partnerük, mindenki, aki számít Győrben, a térségben. Nem azzal nyerték meg őket, hogy ha nem támogatnak, akkor összeomlik az oktatás, be kell zárni a kapukat. Helyette vonzó célokat fogalmaztak meg a győri felsőoktatás jövője számára, amelyhez csatlakozni, amelyet támogatni mindenki számára rangot jelentett. A kapott támogatást, az alapítvány vagyonának hozadékát nem a költségvetési hiányok betömködésére fordították, fordítják, hanem a jövő megalapozására. Ezért hirdették az 1990-es évek elejétől az intézmény oktatóinak a PhD tudományos fokozat megszerzését támogató és a posztdoktori ösztöndíjat. A kiemelkedő hallgatói tanulmányi teljesítmény elismerését, a jövendő oktatói kar kialakítását többféle „Universitas” ösztöndíjprogram támogatja.
A rektor szerint a győri egyetem törekvéseit eddig sem az határozta meg, hogy mit írnak elő számukra, hanem az, hogy hogyan tudnak megfelelni a szigorodó és gyorsan változó követelményeknek. Közben állami költségvetési intézményként megtanulták a takarékos és hatékony gazdálkodás fortélyait. S az eredmény? Soha nem volt adósságuk. Az évek során szerzett tapasztalatok a jövőre nézve is nagy értéket jelentenek.
– A mi jövőnk egyben Győr jövője is – fogalmazza meg a város és az egyetem közös felelősségét a rektor. Munkánk eredményét a város jövőbeni sikerein is mérhetjük majd. Ezért biztos úton járunk, ha mindennap teszünk valamit a városért, mert akkor az intézmény jövőjéért, valamennyiünkért, hallgatóinkért, munkatársainkért, a város polgárainak jövőjéért teszünk.
Ignácz Valéria