Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kecskeméten a májusi munkanélküliségi ráta 8 százalék körül alakult, ez némileg meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor meg sem közelíti az északkelet-magyarországi adatokat. Ám tény, hogy a városban és egyben a megyében legutoljára 2000-ben regisztráltak a jelenlegihez hasonlóan sok munkanélkülit. Bács-Kiskun megyében 2005 májusában csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Márciusban még 25 500-an szerepeltek a nyilvántartásban, 210 fővel, 0,8 százalékkal kevesebben, mint egy hónappal korábban és 2173 fővel (9,3 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban. Májusban a zárónapon már csak 23 305 fő szerepelt a nyilvántartásban. A megyében márciusban hat munkaerő-piaci körzetben mérséklődött az állástalanok száma, egy hónap alatt 0,9–5,7 százalék közötti mértékben és 4 körzetben növekedett, 0,5–2,4 százalék közötti mértékben. Májusban már kilenc körzetben mértek csökkenést, ami annak tudható be, hogy tavasszal megkezdődött a szezonális munkaidény. Kecskeméten és a környékén az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a legnagyobb foglalkoztató, ennek hatására a tavaszi és nyári időszakban érzékelhetően többen találnak munkalehetőséget. Megyei szinten azonban az elmúlt öt évben nem volt ilyen magas a munkanélküliségi ráta, általában 10 százalék alatt maradt.
Az előző év azonos időszakához képest 9 térségben haladta meg a nyilvántartásban lévők száma a 2004. márciusi létszámot, 2,6-26,9 százalék közötti mértékben. Ugyanez volt megfigyelhető májusban is. Egy munkaerő-piaci körzetben pedig csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, a bázisidőszakhoz képest 10,9 százalékkal, míg májusban 7,1 százalékkal. Az év harmadik hónapjában a regisztrált munkanélküliek számával mért munkanélküliségi ráta 11,1 százalék volt a megyében, ez megegyezik a korábbi hónap mértékével, illetve 0,7 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Májusban viszont már csak 10,1 százalékos rátát mértek, amely 0,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A márciusi megyei átlag 0,9 százalékponttal volt kedvezőbb a Dél-Alföld átlagánál (12 százalék) és 3,2 százalékponttal Békés megye átlagánál (14,3 százalék), Csongrád megyében szintén 11,1 százalék jelenleg a megyei átlag.
Májusban a megyei munkaadók 2244 betöltetlen munkahelyet jeleztek a megyei kirendeltségeknek, ez 570-nel kevesebb, mint az elmúlt hónapban, vagyis áprilisban és 186-tal több, mint az előző év azonos időszakában. Az májusi munkaerőigény 70,2 százaléka (1576 álláshely) volt támogatás nélküli (áprilisban 56,1 százalék volt).
A munkaerőigény 27,9 százaléka az iparban, egynegyede a nem anyagi szolgáltatásban, szűk egyötöde az anyagi szolgáltatásban, 17,7 százaléka az építőiparban, 9,5 százaléka pedig a mezőgazdaságban jelentkezett. Áprilishoz viszonyítva az építőipar 10,1 százalékpontos és az ipar 3,8 százalékpontos térnyerése, valamint a mezőgazdaság arányának 9,8 százalékpontos és a nem anyagi szolgáltatások arányának 3,0 százalékpontos csökkenése figyelhető meg.
Összességében 2005 májusában 4700 munkalehetőség szerepelt a nyilvántartásban, 90-nel több, mint az előző hónapban, de 84-gyel kevesebb az előző év azonos hónapjához képest. Az összes munkalehetőségből 2539 állás maradt a hónap végén betöltetlen. Ezzel 100 regisztrált munkanélkülire 10,9 álláshely jut, vagyis a megyei és egyben a kecskeméti munkaerő-piaci lehetőségek jók, ennek arányában egyáltalán nem tekinthető rossznak a városi és a megyei munkanélküliségi ráta.
