Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
a múltban is sokrétű kapcsolatban állt az európai kultúrával és művészetekkel.
A XIX. század kibontakozó magyar fejlődésében Kecskemét jelentős kulturális és művészeti központtá vált. Jeles szülötte és városi hivatalának alkalmazottja volt az első magyar nemzeti dráma, a Bánk Bán szerzője, Katona József, evangélikus iskolájában tanulta meg a betűvetést Petőfi Sándor, jogakadémiáján szerezte legmaradandóbb ifjúkori ismereteit és élményeit Jókai Mór, továbbá itt látta meg a napvilágot Kodály Zoltán, hogy csak a legismertebbeket említsük.
De e lokális és Európára is kisugárzó kultúrának része Kecskemét szőlőnemesítő hagyománya is. A XIX. század második felének filoxéravésze után innen, a kecskeméti szőlőnemesítő telepekről jutottak el az új, nemesített vesszők Európa és Kalifornia szőlő- és borvidékeire, s ez a sajátos homoki mezőgazdasági kertkultúra jelentős eredményeket, aranyérmeket nyert a XIX–XX. század nagy európai vásárain és kiállításain.
Kecskemét nagy áldozatok árán befogadta az első világháború után a nagybányai művésztelep alkotóit, festőit, szobrászait, máig gyönyörűséges és működőképes alkotó-művésztelepet létesítve számukra.
Az európai művészeti iskolákat megjárt festők Kecskemétre hozták Európát, ugyanakkor messzire vitték Kecskemét hírét, művészeti alkotó erejét. Az akkoriban körülbelül 60 000 lakosú, alapvetően mezőgazdasági jellegű várostól ez nagyon komoly teljesítmény volt.
Kecskemét lakóit, akik e gazdag kulturális élet fenntartói voltak találóan paraszt-polgároknak nevezték, jelölvén a mezőgazdasági munkát végző, ugyanakkor az újdonságok iránt polgáriasan nyitott, a kultúrára fogékony emberek sajátos „keverékmentalitását”. Szép példája ennek a ma is csodálatos Városi Színház megépítése, amelyhez a város saját termőföldjeit adta el.
Jelentős szerepe volt e kulturális várostörténeti kontextusban a kecskeméti nyomdaiparnak, Tóth László irodalommegújító tevékenységének, s az ugyancsak általa megszervezett európai jelentőségű sakk-kultúrának.
A „magas” építészeti kultúra jelenléte aligha vitatható, hiszen a városban több Ybl-díjas, és a város kulturális, szellemi örökségét megújítani képes, sőt azt meg is újító építész és tervezőiroda működik. A mai kecskeméti építészi stílus tulajdonképpen tetszetősen tükrözi a sajátos paraszt-polgári – néha részben a kivagyiságból eredő – igényeket, szolid és már-már talán letisztultnak mondható. Esetenként törvénytisztelően neoszecessziós, máskor próbálja a korábbi sebeket célszerűen begyógyítani. A Vacsi-köz és részben a Petőfiváros zártsorú telektömbös beépítései nagy értékek. A város egykoron különleges építészi kultúráját lelhetjük fel a külterületen, a valamikori tanyákon, szórványokban (pl. Mária-kápolna). A kecskeméti tanyák egy része szinte polgári minőségű villa, kertilak volt, másik része célszerű parasztporta. Az idelátogató külföldiek egyébként szinte kivétel nélkül elismerően nyilatkoznak a város építészeti kultúrájáról, joggal.
Kecskemét statisztikai kistérségének népessége több mint 150 000 fő, de megyeközponti intézményei (rendőrség, bíróság, s más hatóságok, illetve a Megyei Kórház) révén a vonzáskörzete több mint félmillió főt tesz ki, saját népességének csaknem ötszörösét.
Emellett a város jelentős vasúti, közúti csomópont, a több országos, sőt nemzetközi jelentőségű fő közlekedési tengely metszéspontjában fekszik, így reálisan több mint 1,5 milliós népesség vonzásközpontja. Gazdasági, nagykereskedelmi, sőt, logisztikai-szállítási tekintetben biztosan el is látja ezt a népességet.
Tradicionálisan híres hatással van a térség népességének mobilizációjára a város belvárosi és nagybani piaca is, amelynek felhozatali területe messze túlnyúlik a megye határain. Ehhez a tradicionális vonzásfunkcióhoz társultak a rendszerváltozás után megjelent nagy bevásárlóközpontok, amelyek minden jelentős városkapu közelében megtalálhatók. A város kereskedelmi vonzáskörzete a legjelentősebb, amelynek fontos részét képzik a kiskereskedelmi hálózatok boltjai, illetve az országos hírű Univer Szövetkezet árudái.
Ezenkívül Kecskemét a Duna–Tisza-köze és Dél-Alföld olyan természetes, évszázados hagyományú iskolaközpontja, amelynek kertészeti és gépipari-automatizálási műszaki főiskolai karai szinte az egész országból képeznek hallgatókat, de messze terjed a Kodály Zenés Iskola és Gimnázium vonzáskörzete is. A város ingázási övezete is jelentős, az aktív keresők 20 százaléka bejáró.
