– 2006 őszétől az önkormányzati választásokat követően Monorierdő különválik Monortól. Mi ennek az oka?
– A monorierdeiek úgy érezték, ha önállóak lesznek, könnyebben tudnak boldogulni.
Hozzátenném, hogy valóban nagyra nőttek, hiszen Monorierdő már egy négyezer fős település, komolyabb falunak számít, ráadásul a szomszéd Pilishez közelebb van, mint Monorhoz. A történteknek annyi szépséghibájuk van, hogy mostanra értünk a közös felújítások végére, kiépítettük ott a járdákat, utakat, közművet, továbbá elkészült a város legszebb óvodája is. Elmondhatjuk, hogy igazán sokat invesztáltunk az elmúlt hat-hét évben ebbe az ügybe.
Monor jelenleg egy huszonkétezer fős város. Monorierdő hét kilométerre található tőlünk.
– Önkormányzatuk nem nyújtja be a számlát elszámolás végett?
– Lesz egy elszámolás a két önkormányzat között. Érdekes lesz, hiszen a közművesítés hitelből történt. Ebben az esetben egy negatív vagyonról van szó, amit el lehet vinni. Épül az M0-s és az M4-es összekötő út, amelyek révén a közlekedés jelentősen javulni fog.
Városunk földrajzilag nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik, hiszen a repülőtér, Budapest közelsége megteremti a kedvező feltételeket megélhetés szempontjából, ugyanakkor ahhoz elég messze vagyunk, hogy a főváros káros hatásai csökkenjenek, mint a zaj, szmog, stb. Ennek megfelelően komoly érdeklődést mutatnak a város területén, külterületén lévő ipari területként használható földek iránt. Azt gondolom, hogy ötéves távlatban várható egy iparosodási bumm. Ezt jól illusztrálja az elmúlt időszakban megemelkedett földár. Az M0-s autópályát érintve Monor lesz immáron az első település, amely Budapesttől elérhetővé válik. Ennek figyelembevételével az önkormányzat jelölt már ki gazdasági területeket, ahol építkezések valósulhatnak meg. Ezek a földek rövid idő leforgása alatt, igen nagy ütemben cseréltek gazdát.
– Milyen költségvetésből gazdálkodik a város? A beruházásokat, fejlesztéseket illetően önerőből, vagy EU-s pályázatokból merítenek?
– Országos összevetésben a helyi bevételek az átlagos szintet érik el, egyelőre még nem érezhetők azok az agglomerációs hatások, melyek a szomszédos településekre (Vecsés, Üllő) már begyűrűztek. A felújításokat, karbantartásokat leginkább saját költségünkön fedezzük, de pályázat révén tudtuk befejezni teljes egészében a közművesítést. Tavaly januárban adták át a város uszodáját, amely minden tekintetben önerős beruházásként készült. Céltámogatással teljes egészében be tudtuk fejezni az ivóvízhálózatot. Csatornahálózatunknál sikerült elérni a százszázalékos kiépítettséget, amelyet négy kistérséggel közösen oldottunk meg, tizenhárom hónap alatt. Az utakat különböző pályázati forrásokból újítottuk fel. Most kaptunk értesítést az EU ROP (Regionális Operatív Program) pályázatának elnyeréséről, aminek segítségével a városközpontban két rossz állapotban lévő épületet tudunk felújítani. Reményeink szerint a bölcsődeépítésre benyújtott pályázat is sikeres lesz.
– Milyen áron lehet földet vásárolni?
– Ipari telkek 1000–2000 forint/négyzetméter között kaphatók közművesítetlen állapotban, természetesen attól függően, hogy milyen távolságra találhatók úttól, csomóponttól. Kevés eladásra szánt telek van, ezek ára hatezertől húszezer forintig mozog. Panellakásaink nagyjából ugyanolyan áron kelnek el, mint egy jobb fővárosi lakótelepi lakás. Várhatóan két-három éven belül az összes utat le tudjuk aszfaltozni, ami értéknövelő tényező lesz. Jövő év elejére az összes diszkontlánc, amely az országban képviselteti magát jelen lesz nálunk is. Jelzés értékkel bír számomra, hogy látnak a városban ehhez szükséges fizetőképes keresletet. Véleményem szerint nem vagyunk kényszerhelyzetben, érdemes kivárni a számunkra megfelelő időpontot, amíg a föld még inkább felértékelődik.
– Mennyire jellemző a fővárosi munkahelyekre való ingázás?
– Leginkább a közlekedési nehézségekre panaszkodnak a helybeliek, de ha megépül az autópálya harminc–negyven perc alatt elérhető lesz Budapest. Egyelőre a munkaképes lakosság ötven százalékát teszi ki az „ingázó” réteg, mert persze itt nincs annyi munkahely, mellyel biztosítani tudnánk a megélhetést a lakosságnak. Nálunk többszöri tulajdonosváltással, többszöri próbálkozásra, nagyon lassan alakult ki egy középvállalkozási szint. Van több pékség, valamint egy malom. Található nálunk sörgyár, likőrgyár, továbbá jelentős és híres a szőlőtermesztés és borászat, közel ezer pincészettel. Tárgyalunk egy befektetővel, aki hat hektáron lakóparkot szeretne ide építeni. Négyszáz telek, lakóparkok építését tartalmazza ez a program, ezáltal öt éven belül 1300-1500 lakos letelepedését tenné lehetővé, amely közel négyszáz családot jelent. Ez egyrészt fejlesztési forrásokhoz juttatja az önkormányzatot, másrészt az intézmények megmaradása érdekében szükségünk van a következő generáció letelepedésére.
– A turisztikai látogatottságot növeli a borkultúra fellendülése?
– Szerintem nincs megfelelő mértékben kiaknázva ennek a területnek a szolgáltatási háttere. Néhányan pincészetre jellemző leginkább a borkóstolók szervezése. A megrendezett kulturális napok látogatottsága is egyre inkább nő, ami mindenképpen bizakodásra ad okot.
Ignácz Valéria