A rendszerváltás utáni gazdasági viharokat azok a cégek is nehezen vészelték át, amelyek töretlenül fejlődő piaci területen tevékenykednek. A veszprémi Bakony Művek – az országban működő autó-, illetve autóalkatrész-gyárak egyik fő beszállítója – szintén csak termék- és tulajdoni szerkezetének alapos átalakítása közben maradt talpon.
A Bakony Műveket Magyar Lőszerművek néven alapították, a nevének megfelelő profillal. A háború utáni államosítást követően a cég a hadianyagok mellett a legkülönfélébb fémtárgyak gyártásába kezdett bele a szifonpatronoktól a kézi szerszámokon át a zárakig. Miután a keleti blokkban is beindult az autógyártás, 1968-ban a Bakony Művek kezdett ablaktörlőket, kürtöt és gyújtáskapcsolót szállítani a Volgákhoz, – a VAZ gyárnak – majd a Polskikhoz, Moszkvicsokhoz, Zastavákhoz és Daciákhoz, a Szamarákhoz pedig már az említett alkatrészek saját fejlesztésű változatait szállította.
A rendszerváltás így már egy jelentős járműipari szakmai kultúrával rendelkező céget talált Veszprémben, amely 1992-ben – az egyik első beszállítóként – a Magyar Suzukinak kezdett ablaktörlő rendszert és dudát gyártani. Ugyanebben az évben a cég 2,1 milliárdos alaptőkével részvénytársasággá alakult, majd az 1994. tavaszi privatizáció során 50,1 százalékban az MRP- és az MBO-szervezet – a dolgozók és a menedzsment – tulajdonába került.
Főként az Oroszországba irányuló pótalkatrész-szállítás révén a BM egy ideig növelni tudta bevételét. Ez a felfutás egészen az 1998-as válságig tartott, amikor is az orosz vevők egy része fizetésképtelen lett, ezért ekkor – sok más magyar exportőrrel együtt – egy időre veszteségessé vált a veszprémi cég. Időközben viszont a Bankár Kft. – a menedzsment részvényeinek, valamint az 1994-ben állami kézben maradt pakettnek a megszerzésével – a BM kétharmados többségű tulajdonosa lett. Az új főrészvényes „lecsontozta” a céget: 2000 elejétől kezdődően egy év alatt a Bakony Művek tulajdonában lévő két kft. közül először a Bakony Gyújtógyertya Kft.-t adta el, majd a BM – jogilag nem különálló, számítógép-ventilátorokat gyártó – tapolcai üzeme következett, végül pedig a szerelősorokat és szállítórendszereket készítő Flexmont Kft. kelt el. De a Bakony Művek eközben „hízott” is, mégpedig a Mechanikai Mérőműszer Gyár (MMG) 200 dolgozót foglalkoztató, autóműszerfalakat gyártó kecskeméti üzemével, amelyet beleapportált mindkét cég többségi tulajdonosa, a Bankár. A BM és MMG azonban nem „csak” a közös tulajdonoson keresztül fonódott össze, hanem az MMG a Bakony Művek részvényeinek 26 százalékával is rendelkezett. Ezt a részvénypakettet az APEH – már a Bankár MMG-ből való kiszállása után – az MMG-től adótartozások fejében lefoglalta és elárverezte. A vevő egy Temako nevű kft. volt, amely viszont 24,4 százalékban szintén a Bankáré, így az utóbbi cég közvetett és közvetlen részesedése a Bakony Művekben 81 százalékra nőtt. A tulajdonosi kört érintő következő lényeges esemény az volt, amikor a Bankár a részvényeinek egy részét 2002-ben eladta Zentai Gábornak, aki akkor lett a BM vezérigazgatója.
A 2000 körüli veszteséges időszakban mindazonáltal a Bakony Műveknek sikerült 60 százalékban megújítania termékszerkezetét – valójában ekkor történt meg a keleti piacok helyett a nyugati cégek, illetve az itteni gyáraik kiszolgálására való végleges átállás.
Azóta a Bakony Művek fejlődése töretlennek mondható. A cég neve ugyan egyszer megváltozott, még 2001-ben, Bakony Autóalkatrész Gyártó Részvénytársaságra, később azonban a Művek szó visszakerült a titulusba. A jelenleg körülbelül ezer főt (köztük 860-at Veszprémben) foglalkoztató, hétmilliárdos forgalmú középvállalat eközben már nem ragaszkodik szigorúan az autóipari profilhoz, ahogy a veszprémi gyártáshoz sem: Hajdúnánáson épített egy üzemet a nyíregyházi Ericsson-hűtőgépgyár kiszolgálására, de rendelésre fémmegmunkáló szerszámokat, sőt fröccsöntőformákat is készít. A „hagyományos” autóipari megrendelők névsora pedig egészen illusztris: szerepel köztük a Visteon (Ford), az Opel, a Valeo, az ISE, a BMW és a Mercedes, de mindenekelőtt a Suzuki, hiszen a kezdetektől termelt ablaktörlők és dudák mellett már más alkatrészek is kerülnek Veszprémből a „mi autónkba”, sőt a Japánban készülő Suzukikba is.
Tóth Gábor