Az EU-csatlakozás óta Magyarországon csak az uniós szabványoknak megfelelő, szigetelt kommunális hulladéklerakó épülhet. Egy ilyen építmény kialakítása csak nagy méretekben gazdaságos, ezért önkormányzatok tucatjainak részvételével társulások jöttek létre egy-egy régió hulladékának elhelyezésére. Ilyen társulást hoztak létre Észak-Pest és Nógrád megye települései is. Eredeti terveikben egyetlen telep szerepelt, amelynek az építését az EU is támogatná 50 százalék erejéig, amihez járul további 40 százaléknyi állami támogatás, vagyis a társulásnak csupán a költségek tíz százalékát kell állnia. Csakhogy a geológiai és közlekedési szempontból alkalmas környékbeli települések mindegyike – 2003 és 2004 folyamán nyolc falu – önkormányzati döntéssel vagy népszavazás útján elutasította, hogy a határában épüljön az óriáslerakó. Komolyan fenyegetett a veszély, hogy elvész az 50 százalékos – 12,3 millió eurós – brüsszeli támogatás, amelyre az igényt a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) egyébként már 2002 tavaszán beadta.
A falvak hajthatatlanságát látva a KöM a korábbi elképzelés, egyetlen óriási lerakó építése helyett két kisebb telep ötletét vetette fel, mivel azok megoldhatók a meglévő szemétlerakók bővítésével, így elkerülhető a konfliktus a lakossággal. A térség északi peremén Nógrádmarcal rendelkezett alkalmas, bővíthető lerakóval, délen pedig Gödöllőnek volt egy saját tulajdonú szeméttelepe, amely a város és Kerepes közti közigazgatási határnak az utóbbi település felőli oldalán, az Ökörtelek-völgyben fekszik és geológiailag nagyon kedvező, mivel a talajvíz mélyen húzódik alatta.
Mint dr. Fábián Zsolt gödöllői alpolgármester elmondta, a 6–6,5 milliárd forintból kiépítendő (ennek, mint említettük, durván a felét állja az EU), többelemű rendszer 106 településen élő 270 ezer embert fog kiszolgálni, és a két fókuszpontja a nógrádmarcali, valamint a 16 éve üzemelő gödöllő-kerepesi (ökörtelek-völgyi) szeméttelep lesz. Az utóbbi ötven hektárig bővíthető területén Gödöllő egy leszigetelt medencét már hét évvel ezelőtt a saját költségén kiépített, ez nemsokára betelik. Gödöllőnek így mindenképpen lépnie kellett a tároló bővítésének ügyében, a hulladékgazdálkodási társulásba való belépéssel pedig lehetőség nyílt rá, hogy a tervezettnél még gyorsabb ütemben, egy medence helyett egyszerre kettőt alakítsanak ki, így a város jó időre leteszi a szeméttelep-építés gondját. Az összes érintett településen bevezetendő szelektív gyűjtés, valamint az ebből kimaradó szemét átválogatása után ugyanis az elhelyezendő szemét mennyisége – magyarázza dr. Fábián – körülbelül a 30 százaléka az eredetinek. Így a társulásból a gödöllői depóba „termelő” települések 100 ezer lakójának elhelyezendő hulladéka nagyjából ugyanannyi lesz, mint amennyi szelektálatlan szemetet Gödöllő közigazgatási körzetének durván 30 ezer lakosa jelenleg termel. A város hulladékát gyűjtő VÜSZI Kht. egyébként ugyanúgy fizetni fog az általa a lerakóba szállított szemétért a társulásnak, mint a többi önkormányzati cég. Ez a szemétmennyiség azonban már csak azért is jóval kevesebb lesz a mostaninál, mert a város 80-90 millió forintos költséggel komposztálóüzemet épített (az összeg fele állami támogatásból származott). Gödöllőn a népességhez viszonyítva igen jelentős, körülbelül 1 millió négyzetméternyi parkterület évi háromszori kaszálásával, illetve az avar összegyűjtésével rengeteg szerves törmelék keletkezik, ehhez jön az a nyesedék, amelyet a város kertes házban élő 11 ezernyi lakosa a gyümölcsfáiról lemetsz.
A hulladékfeldolgozási projekt keretében előreláthatóan 22 évig fogadhatják a szemetet. 2007-re a tervek szerint megépül a M0-s körgyűrű gödöllői átkötése az M3-as autópályához, valamint a Gödöllőt elkerülő út nyugati része, így a szemeteskocsik a lakott területek érintése nélkül juthatnak a telephez.
Tóth Gábor