Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A város egykori birtokosától, az Ajka nemzetségtől kapta a nevét, amely a német Heiko névből származtatható. Heiko vitéz István király feleségével, Gizellával jött Magyarországra. István halála után a trónharcok miatt Gizellával együtt a hívei is elmenekültek, csak néhány úgynevezett egyfalus bajor hospes maradt. Közöttük volt Heiko is. Ajka nevének első előfordulása ugyan csak 1214-ből ismert, de a település jóval korábbi. 1239-ben Eyka, 1278-ban Ayka néven említik a történelmi források. Ekkor már egyháza, temploma, sőt harangtornya is van. A falu területe a XIV. században „alsó” és „felső” jelzőkkel megkülönböztetett részekre vált, és a XVI. század végéig így található róluk adat. A reformáció során a lakosság jelentős része evangélikus hitre tér át. 1552-ben a lakosság elmenekül a török elől, majd visszatérve behódol, adót azonban nem tud fizetni, ezért a portyázó csapatok elpusztítják mindkét falurészt. Felső-Ajka többé nem is települ be. Emlékét ma csak egy dűlőnév őrzi a vasútállomással szembeni dombon. A török kiűzését követően a megfogyatkozott lakosságot a földbirtokosok új telepesekkel igyekeznek pótolni. A falu határát 1715-ben már árendás családok művelik. Az első részletes népszámláláskor 1785-ben Ajkán 124 lakóházat és 187 családban 904 lakost írnak össze. A lélekszám 1828-ban már meghaladja a 660-at. Ajka fejlődését az ipar alapozza meg. 1836-ban derül ki, hogy Ajkacsingervölgy alatt szénmező húzódik. A kitermelés azonban csak évtizedekkel később, 1869-ben kezdődik el. 1872-ben elkészül a Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal, ami újabb lendületet ad a fejlődésnek. Neumann Bernát 1878-ban üveggyárat alapít. Edelmann Adolf devecseri kereskedő téglagyára 1910-től működik, 1937-ben pedig – Bródy Imre szabadalma alapján – Ajkacsingervölgyben felépül a világ első kriptongyára, amely az elektromos izzókhoz szükséges gázt állítja elő. A 30-as évek elején a környéken felfedezett bauxit hozza lázba a befektetőket. 1937-ben készül el a településen szintén nagyon sokat lendítő 8-as számú főútvonal is. Az első timföldgyár és alumíniumkohó 1941–42-ben épül fel. Az üzemekkel együtt dinamikusan nő a népességszám, lakások, sőt lakótelepek is épülnek ezekben az években Ajkán. A bányákat és a többi ajkai ipari üzemet 1948-ban államosítják. Az 50-es évek elején a fejlődés motorja továbbra is a bányászat, amelynek termelése 1955-ben már meghaladja a 400 ezer tonnát. 1959-ben 120 állami és 106 magánlakás készül el. Ezekben az években a lakosság 72 százaléka már az iparból és az építőiparból él, és a mezőgazdasági népesség aránya 6 százalékra csökken. A 60-as évek elején, amikor már több mint 15 ezren lakják a települést, Ajka ipara ismét rohamos fejlődésnek indul. Elkészül a központi szénosztályozó, amelyhez a bányákból drótkötélpályákon szállítják a szenet, s megkezdik tevékenységét a Videoton helyi gyáregysége, amely főként nőknek ad munkát. Ezekben az években korszerűsítik az üveggyárat, s szövetkezeti és tanácsi vállalatok sora alakul. 1972-ben már 38 üzem működik a városban. Az ipari termelés növekedésével párhuzamosan felgyorsul a lakásépítés. 1969-ben 491 új otthon készül el, 1980-ig pedig további 7000, amelyekből 5500-at a távfűtésbe is bekapcsolnak. Ajka 1971-ben járási székhely lesz, az ezt követő évben pedig elkészül az 555 ágyas kórház. 1977-ben a városhoz csatolják Ajkarendeket és Bakonygyepest, 1978-ban pedig Ajkára költözik a járásbíróság. A 80-as évek elejére Ajka gazdasági súlya országos mércével mérve is jelentős lett. A hazai timföld 50 százalékát, a kohóalumínium 75 százalékát és a kitermelt szén 10 százalékát a város adja. 1980-ban a foglalkoztatottak száma megközelíti a 20 ezer főt. Az árnyoldal: környezeti ártalmak, salakhegyek, szálló szürke és vörös por, kohógáz. A helyhatóság parkokkal, szobrokkal, egy sor színvonalas egészségügyi és kulturális intézménnyel igyekszik „élhetőbbé” tenni a várost, enyhíteni a környezeti gondokat. Mindez olyan jól sikerül, hogy Ajka 1987-ben Hild-érmet kap.
