Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kecskemét városa régi kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre, így kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város, majd a XVI. században megalakultak az első kézműves céhek a településen. A város kiterjedt birtokain és pusztáin külterjes állattartás, pásztorkodás folyt, ami a tőzsérek (marhakereskedők) révén messze földön híressé vált. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát Kecskemét lakossága, ekkor kezdődött a város birtokainak parcellázása, illetve jöttek létre az első állandóan lakott tanyák. A XIX. század második felében a tanyák népessége oly mértékben gyarapodott, hogy a századforduló éveiben már a lakosság felét adja. A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés lehetővé tette a nagyarányú városfejlesztést, így lett az egykori mezőváros piacteréből szecessziós palotákkal díszes főtér.
