Kecskemét egyike azon kevés nagyvárosnak, amelynek népessége az elmúlt öt év adatait figyelembe véve folyamatosan nő. Ez pedig a település jelentős nagyberuházásainak köszönhető, melyek igen komoly munkaerő-beáramlást vontak maguk után az elmúlt időszakban - mondta lapunknak Szécsi Gábor polgármester. Ez a folyamat alighanem továbbra is fenntartható a jelenleg mintegy 110 ezer lakosú Kecskeméten, miután a soron következő időszakban is jelentős, több milliárd forint értékű, több száz munkahely megteremtésével járó fejlesztés valósul meg a városban. Ugyanez a tendencia jellemzi a település költségvetését is: a három évvel ezelőtti 14,5 milliárd forintos büdzsé mára 10 milliárd forinttal, 24,5 milliárdra bővült. Szécsi szerint ezzel együtt a fejlesztési előirányzatok mértéke is radikálisan növekszik. A felhalmozási kiadások a 2000-ben mért 1,3 milliárd forintról 2003-ra 4,4 milliárd forintra nőttek. Kecskeméten jelenleg négy adótípus működik: az iparűzési, az építmény, az idegenforgalmi, valamint a vállalkozások kommunális adója. Ezekből származik a folyó évre tervezett költségvetés mintegy 15 százaléka, azaz 3,4 milliárd forint. A településen jelenleg 17 ezer vállalkozás működik, és átlagosan évi 1500-2000 új vállalkozás alakul. Az idén egymillió eurós beruházással korszerűsítette pre-press részlegét az M-Real Petőfi nyomda, valamint 1,5 milliárd forintból épít új, 4300 négyzetméteres üzemcsarnokot a város ipari parkjában a Szilády Nyomda Kft. Zöldmezős beruházásként építi fel 7,5 ezer négyzetméteres gyártócsarnokát a svájci tulajdonú Goessler Kuverts Kft., de érdemes megemlíteni a Knorr-Bremse Kft., az Univer-csoport, valamint az EMC-Food Kft. fejlesztéseit is. A nagybefektetőkhöz kíván csatlakozni a Baumax is, amely 1,5 milliárd forintból építené fel új, nyolcezer négyzetméteres áruházát a városban - közölte a polgármester. Kecskemétnek egyébként három ipari parkja van, kettő magántulajdonban, egyet pedig az önkormányzat üzemeltet. Utóbbiban egy 5 hektáron elterülő logisztikai és vámközpont valósul meg a közeljövőben.
Kecskemét jelentős számú, 33 önállóan és 39 részben önállóan gazdálkodó intézményt tart fenn. Ezekre évente 10-13 milliárd forintot fordítanak, fejlesztésekre pedig az elmúlt négy év időszakát figyelembe véve átlagosan 500-700 millió forintot fordítottak. Ehhez természetesen pályázati lehetőségeket is felhasználnak. Tavaly például egymilliárd forint értékű felújítási programot valósított meg a városvezetés különböző források igénybevételével. A fejlesztések megvalósítását szolgáló költségvetési előirányzatok arányának növekedése azzal is magyarázható, hogy Kecskemét áttért az úgynevezett feladatelvű intézmény finanszírozásra, amely konkrét feladatok alapján határozza meg az előirányzatok mértékét. Az utóbbi években több milliárd forintos fejlesztési programot hajtottak végre infrastrukturális területen is, így mára az ivóvíz, földgáz, elektromos és úthálózat területén 100 százalékos a lefedettség. Problémát jelent viszont a szennyvízcsatorna-hálózat: az ellátottság alig haladja meg az 55 százalékot. Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy a város csatornázási és folyékonyhulladék-kezelési pályázatát az unió ISPA-bizottsága jóváhagyta, így a település és térsége mintegy 10 milliárd forintos csatornázási programot valósíthat meg 2007-ig. Kecskemét jelentős bérlakásprogramot is végrehajtott a közelmúltban: a Széchenyi terv keretében egymilliárd forint támogatással két év alatt 120 új bérlakást építettek.
