Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miskolc gazdasága a nehézipar, illetve az ehhez a szektorhoz kapcsolódó nagyvállalatok összeomlásával teljesen átrendeződött, jelenleg a húzóerőt a kis- és középvállalkozások jelentik - mondta lapunknak Káli Sándor polgármester. Az apróbb cégek mellett az utóbbi években egyre több multinacionális vállalat is letelepedett a városban, ezek jelentős mértékben hozzájárultak a kisebb társaságok technikai, műszaki megújulásához. A multik közül megemlíthető az autóipari beszállítóként tevékenykedő Delco Remy International, az üvegipari öntőformákat gyártó Ross Mould International Kft., valamint a Robert Bosch Power Tool Kft., amely nem csupán gyártását hozta Miskolcra, hanem tervei szerint egy fejlesztési központot is létre kíván itt hozni, a Miskolci Egyetem szellemi hátterére alapozva. A polgármester elmondta: a város költségvetése az idén már meghaladta a 43 milliárd forintot, fejlesztésekre 5,1 milliárd forint jut. A település ebben az esztendőben háromféle helyi adóbevétellel számol, ezek az építményadó, a tartózkodás után számolt idegenforgalmi adó, valamint az iparűzési adó. A helyi adókból az önkormányzat 2003-ra 5,2 milliárd forintot irányzott elő, 900 millió forinttal többet, mint az előző évben.
Az önkormányzat 84 önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt tart fenn, ezek között a legnagyobb részarányt az oktatási intézmények képviselik - mondta Káli. Emellett működik még két városi kórház, hat szociális, illetve nyolc kulturális feladatokat ellátó intézmény is. A hálózat működtetésére, üzemeltetésére az idei költségvetés 27,4 milliárd forintot irányoz elő, fejlesztésre 1,6 milliárd forint jut. Mivel a parlament most tárgyalja a jövő évi költségvetést, a település intézményi beruházásait pedig főleg erre alapozza a városvezetés, a jövő évi fejlesztések egyelőre nem határozhatóak meg. A polgármester szerint természetesen a lehetőségekhez mérten folytatni kívánják a már megkezdett fejlesztéseket, amelyek fedezetét pályázatokon való részvétellel is bővíteni szeretnék.
Miskolc lakossága ma 180 ezerre tehető, a regisztrált munkanélküliek száma kilencezer. A város részt vesz egy olyan európai pályázaton, amelynek során megvizsgálják, hogy mi lehet a legmegfelelőbb ipari struktúra egy adott település számára. A munkahelyteremtő programokra azért is van szükség, hangsúlyozta Káli, mert érzékelhető egy elvándorlási tendencia is Miskolcon. Jelenleg egyébként több mint 12 ezer vállalkozás működik itt, és bár klasszikus értelemben vett ipari park nincs, Diósgyőrben található egy 33 társaságot tömörítő ipari terület. A város gazdaságán sokat lendíthet az is, hogy az idén nyitotta meg miskolci irodáját az ITDH. Újabb nagy cégek letelepülése várható, a Bosch beruházásainak köszönhetően megnőtt a befektetők érdeklődése Miskolc iránt.
A rendszerváltást követően megkezdett infrastrukturális fejlesztési program eredményeként a település ma már szinte 100 százalékos lefedettséget ért el az ivóvíz-, a szennyvíz-, a gáz- és az elektromos hálózat terén. Problémát jelent viszont az úthálózat helyzete, jelenleg ugyanis majd kétszáz olyan utca található Miskolcon, amely nem rendelkezik szilárd burkolattal. Ehhez a fejlesztéshez a városvezetés tervei szerint mintegy 5 milliárd forintra lenne szükség. Az elmúlt három évben az önkormányzat több sikeres pályázaton is részt vett, ennek eredményként korszerűsítették a kórházakat, és megkezdték a diósgyőri vár felújítását. Folytatódik a miskolc-tapolcai barlangfürdő korszerűsítése is.
