Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt két esztendőben mintegy 600 millió forinttal nőtt Albertirsa költségvetése, s így jelenleg 1,3 milliárd forint, ám a feladatok sokasodásával a költségek növekedése is együtt jár - közölte Fazekas László polgármester. Jó példa erre az, hogy bár idén a város legalább százmillió forintot tud fejlesztésekre fordítani, lennének halaszthatatlan feladatok, mint a szennyvíztisztító teljesítményének növelése vagy az általános iskola főépületének bővítése, amelyre 200-200 millió forintot kellene fordítani. A fejlesztésekre szánt pénzre pályázatok önrészeként is szükség lenne - közölte Fazekas. A város kasszáját ez évben 110 millió forinttal növelik az adóbevételek, amelyek több mint 80 százaléka a 2 százalékos helyi iparűzési adóból származik. Emellett kommunális adóként az ingatlantulajdonosoknak évente háromezer forintot kell fizetniük, ebből összesen 8,5 millió forint bevételt szed be az önkormányzat, a gépjárműadó pedig idén 23 millió forintot tehet ki. Fazekas elmondása szerint a városnak nincsenek napi likviditási gondjai, bár a fejlesztési lehetőségekhez szükséges pénzek korlátozottak. A júliusban megkapott városi rangtól többek között azt várják, hogy némileg nagyobb mozgásteret biztosíthat az önkormányzati gazdálkodás számára.
Albertirsa a fővárosi agglomerációs gyűrű peremén helyezkedik el, így tipikusan „ingázó” településnek számít, azaz a munkavállalók több mint fele naponta Budapestre jár dolgozni. A helyi munkaadók közül az egyik legnagyobb egy hűtőipari cég, a Mirsa Rt., amely évente 15 ezer tonna gyorsfagyasztott terméket állít elő és 200 fő állandó munkaerőt foglalkoztat. Emellett jelentős még Közép-Európa legnagyobb - a település határában lévő - „csonthéjas-gyümölcsöskertje” is, amelynek kiterjedése 840 hektár.
A helyhatóság nyolc intézményt tart fenn, amelyek működtetésére mintegy 577 millió forintot költenek idén, így új, nagyobb fejlesztésekre - az égetően szükségeseken kívül - alig futja a költségvetésből. Öröm az ürömben, hogy anyagi gondjaikon sokat segítenek az alapítványok és egyéb civil szervezetek is. A városban egyébként további négy fenntartó hat különböző intézményt működtet az oktatási és szociális szférában. Mivel Albertirsa nyár elejétől város, elkerülhetetlen a már így is szűk polgármesteri hivatal bővítése, hiszen a feladatok ellátására újabb alkalmazottakra van szükség.
A városban az elmúlt tíz esztendőben 10 százalékkal nőtt a lakosság száma, ez jelenleg mintegy 11,6 ezer. A polgármester elmondása szerint elsősorban a fővárosból költöznek Albertirsára az emberek, de jelentős az északkeleti megyékből történő bevándorlás is. Egyetlen hátráltató tényező lehet az újonnan jöttek számára a magas ingatlanár, amit az önkormányzat néhány még feltáratlan üres terület felparcellázásával kíván megoldani. A munkanélküliségi ráta az országos átlagtól jócskán elmarad, csupán 2 százalék, ez egyrészt az ingázásnak, másrészt a városban működő 644 vállalkozásnak köszönhető. Bár ipari parkjuk nincs, az M4-es és a 405-ös út találkozásánál van egy önkormányzati tulajdonban lévő 6 hektáros terület, melyet hasonló célokra lehetne használni.
A városvezetés két év alatt dolgozta ki hosszú távú rendezési tervét. A jelenlegi helyzet szerint az úthálózat több mint 85 százaléka aszfaltozott, víz- és szennyvízcsatorna, valamint a gázközmű valamennyi belterületi utcában rendelkezésre áll. Tavaly mintegy 40 millió forintból újították fel és bővítették a város egyik szakrendelőjét, illetve 96 millió forintot költöttek Albertirsa piacterére is, amely most már teljesen megfelel a kor követelményeinek.
