Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Székesfehérvárt mint fejedelmi szálláshelyet Géza nagyfejedelem alakíttatta ki a mocsarak által védett és biztonságosnak ítélt dombhátakon, melyeket árkokkal és sánccal vettek körül. Itt épült fel az egyik legrégebbi magyar kőtemplom, melynek alaprajzát a mai püspöki székesegyház előtti téren a kövezettől eltérő színű kockakövek jelzik. Alba Civitas neve először 1009-ben tűnt fel a veszprémi püspökség oklevelében. I. (Szent) István korában már népes és kiterjedt volt a település, amelyet földből és palánkból épült erős falak vettek körül. A XIII. században kezdték építeni a Szent Péter-katedrálist, a mai püspöki székesegyház elődjét, ahol IV. Bélát is megkoronázták. A XIV. században pedig várfallal vették körül a várost, amit 1543-ban a török csapatok elfoglaltak, s 145 évig az uralmuk alatt tartottak. Székesfehérvár végül 1688-ban szabadult fel a török hódoltság alól, de a helyreállítással, újjáépítéssel egy időben régi kiváltságainak, jogainak visszaszerzéséért is harcot kellett indítania az osztrákokkal szemben. A tényleges hatalmat azonban egészen 1703-ig császári biztos gyakorolta. A belváros mai arculatát meghatározó utcakép alig száz év alatt, 1740–1840 között alakult ki. Ezekben az időkben a lakosság 12 ezerre nőtt, iparosok és kereskedők érkeztek, s az 1800-as évek végén 64 szakma több mint 500 mestere dolgozott a városban.
