Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kecskemét városa régi kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre, így kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A későbbi török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város, majd a XVI. században megalakultak az első kézművescéhek a településen. A város nagy határú birtokain és pusztáin külterjes állattartás, pásztorkodás folyt, mely a tőzsérek révén messze földön híressé vált. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát a város lakossága, és ekkor kezdődött a város birtokainak parcellázása, illetve az első állandóan lakott tanyák létrejötte. A múlt század második felében a tanyák népessége oly mértékben gyarapodott, hogy a századforduló éveiben már a lakosság fele élt ott.
A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés lehetővé tette a nagyarányú városfejlesztést a XIX. század második felében: így lett az egykori mezőváros piacteréből szecessziós palotákkal díszes főtér.
