Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várost a nyugatról érkezett kelta népcsoportok alapították Arrabona néven az időszámításunk előtti IV-V. század körül, a római katonaság pedig az időszámításunk szerinti első évtizedben szállta meg a későbbi Pannónia északi részét, a Duna vidékét. A honfoglaló magyar lakosság feltételezett települése a Káptalan-Győrtől keletre, délkeletre, valahol a mai belváros keleti részén volt (Király-Győr). A település története igen viszontagságos volt az akkori időkben: 1242-ben a tatárok kezére került, 1271-ben Ottokár cseh király, majd a német lovagok csapatai pusztították el, ám mindig újjáépült és egyre fejlődött: V. Istvántól a győriek 1271-ben városi jogokat kaptak, így fokozatosan vált az országrész kereskedelmi központjává. Az igen komoly költségekkel felépített győri erődítmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: védőit a török 1594-ben a vár feladására kényszerítette. A több száz évig álló védműveket végül a város vezetői 1820-ban romboltatták le véglegesen, csupán a Kastély-bástya és Sforza-félbástya maradt épen. A közelmúltban a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréseként a megyeszékhely elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.
