Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Győr iparszerkezete jelenleg is átalakulóban van, gazdaságának gerincét most az elektronika, az ipari textíliák, a precíziós fémfeldolgozás, valamint a járműipar adják. Ez utóbbi alapjait a 85 éves múltra visszatekintő autógyártás teremtette meg, és a hagyományokat a Rába és az Audi örökítette tovább - mondta Balogh József polgármester. 1992-től kezdve a modern ipari park nyújt optimális feltételt a gazdasági ágazatok megtelepedéséhez. A város helyi adóbevételei négy adófajtából tevődnek össze: iparűzési adó, építményadó, gépjárműadó és idegenforgalmi adó, melyekből csupán az iparűzési éri el a törvényben megállapított maximumot, a két százalékot. Győr éves adóbevételei két évvel ezelőtt 5,7 milliárd forintot, tavaly 6,2 milliárd forintot tettek ki, míg az idei tervezett adóbevétel 6,4 milliárd forint körül alakul. A jelenlegi adatok szerint a településen működő vállalkozások száma 14 ezer körülire tehető, a meghatározó cégek közé tartozik többek között az Audi Hungária Motor Kft., az Amoco Fabrics Magyarország Termelő Kft., a Philips Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt. A polgármester elmondása szerint az évente alakuló és megszűnő társaságok száma nem jelentős, a változások leginkább az élelmiszer-, illetve a textiliparban tapasztalhatók. Az ipari parkban letelepült vállalkozások száma jelenleg negyven, és a már működő vállalkozások összes árbevétele 2001-ben meghaladta a 210 milliárd forintot, beruházásaik együttes értéke pedig mintegy 27 milliárd forint volt. A magyar tulajdonú cégek mellett egyébként hét országból huszonegy külföldi befektető telepedett le (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 27., 7. oldal). Éppen a kedvező álláskínálat miatt viszonylag alacsony - 4 százalék körüli - a munkanélküliségi mutató.
Győr intézményrendszere meglehetősen kiterjedt, összesen 91 intézménye van a városnak - ebből 76 oktatási, 13 közművelődési és 7 szociális -, melyek fejlesztésére a működtetéshez szükséges összegekhez képest igen kevés, idén például csupán mintegy 400 millió forint jut - mondta Balogh. Bár eddig minden évben voltak intézményi beruházások Győrött, idén egyéb kötelezettségek miatt ez vélhetően elmarad. A tervek szerint a korábban elkezdett tornaterem-építési programot a jövő évtől kívánja folytatni a városvezetés, de emellett ebben az évben más beruházásokra 5,4 milliárd forintot fordítanak.
A város környéki agglomeráció az elmúlt években komoly fejlődésen ment keresztül, ami egyértelműen a magas városi telekárakra vezethető vissza. A telekárak egyébként a városban az ingatlanpiaci túlkínálat enyhülésére sem reagáltak. Győr infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, a város teljes területe közművesített, sőt a közelmúltban egy új víztorony is épült. Jelentős beruházásokat végzett a város az utóbbi években az oktatásban és a kultúra területén, valamint modernizálták csaknem a teljes egészségügyi rendszert is. Mindezek mellett természetesen több beruházásra is szükség van - folytatta Balogh -, így a közúti forgalom növekedése miatt külön hangsúlyt helyeznek az úthálózat fejlesztésére, illetve a sűrűn lakott területek teherforgalomtól való mentesítésére.
Győrött pezsgő kulturális élet folyik. A város állandó színházat tart fenn, amely a közelmúltban új Műhelyházzal is gyarapodott. Az Európában is ismert filharmonikus zenekar pedig ma már saját koncertteremmel is rendelkezik. Mindezek mellett az Esterházy-palota, a városi művészeti múzeum, a városi levéltár, továbbá számos állandó kiállítás és gyűjtemény gazdagítja Győr kulturális életét.
