Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Békéscsaba megyei jogú város az ország „éléskamrájának” központjában helyezkedik el, ami meghatározza gazdaságának profilját is. Nem csupán a városban, hanem a térségben is döntő szerepet játszik a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás - mondotta lapunknak Pap János polgármester. A gabonatermesztésnek, a sertés-, a szarvasmarha- vagy a baromfitartásnak évszázados hagyományai alakultak ki a város környékén, ez pedig oda vonzotta a kapcsolódó ipari létesítményeket is. A városnak mostanában a közalkalmazotti bérrendezés, illetve az intézményrendszerek fenntartása okozza a legnagyobb fejtörést. A tavalyi költségvetés mintegy 15,4 milliárd forint volt, amiben benne van az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) 2,8 milliárdos hozzájárulása a városi kórház finanszírozásához. A tervek szerint az idei költségvetés 10,7 milliárd forint lesz, amihez az OEP-programból még mintegy négymilliárd forint adódik hozzá. A polgármester elmondása szerint idén várhatóan 330-400 millió forint jut beruházásokra, 165 millió felújításokra. Mindennek elsősorban az az oka, hogy a korábbinál nagyobb összegeket visz el az 1998-1999-ben felvett hitelek törlesztése, illetve a kamatok fizetése.
A városban a helyi iparűzési adó kulcsa a törvényben megszabott maximum, azaz két százalék, az ebből befolyó összeg tavaly 1,64 milliárd forint volt, erre az évre pedig 1,76 milliárd forinttal számolnak. A vállalkozási célú ingatlanok adóztatásából évi 110 millió forintot, a vállalkozások kommunális adójából pedig 45-50 millió forintot szed be a város. Így összességében Békéscsaba költségvetésének 12 százalékát adják a helyiadó-bevételek. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a helyi ipar és kereskedelem fejlesztésére: itt működik többek között az ország leghatékonyabb inkubátorháza. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. működteti az öt éve létrehozott, 20 hektár területű Almáskerti ipari parkot. Az ingatlanon zömmel élelmiszer-ipari és könnyűipari cégek tevékenykednek, de az első betelepülő egy japán társaság volt, amely különböző elektronikus készülékek távkapcsolóit gyártja. A park területéből eddig 40 százalék „kelt el”. A városban található nagyobb cégek közé tartozik az Agrimill-Agrimpex Gabonakereskedelmi Rt., a Kner Nyomda, a Csabai Konzervgyár Rt., a Mezőgép Rt., a Békéscsabai Hűtőipari Rt. és a tégla- és cserépgyártással foglalkozó Jamina Rt.
Békéscsaba lakossága az elmúlt 12 évben 2,1-2,2 ezerrel csökkent, a jelenlegi adatok szerint 67,5 ezren laknak a településen. Az átlagos munkanélküliség 7 százalék körül alakul. A város infrastrukturális ellátottsága jó, a vezetékes víz, illetve az elektromos hálózat szinte teljesen lefedi a települést. A vezetékes telefonnal felszerelt lakások aránya több mint 73 százalék, míg a földgázzal ellátott lakásoké 86 százalék. A szennyvízcsatornára a város lakásainak 52 százalékát kötötték rá, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítése és karbantartása folyamatos - közölte a polgármester. Az önkormányzat nemrégiben ISPA-pályázatot adott be a szennyvíztelep korszerűsítésére. A fejlesztéssel az uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelő biológiai szűrőrendszer kerülne a hálózatba és a város külterületeit is rá lehetne kapcsolni a gerinchálózatra.
Békéscsaba külterületén, a 44-es főút mellett, a település és Gyula városa között található a békéscsabai repülőtér, amely füves leszállópályával rendelkezik. A reptér normál időjárási viszonyok között 15 tonnás, 20-25 fő befogadó képességű repülőgépek fogadására alkalmas. A létesítmény fejlesztésére alakult meg tavaly a Békés Airport Repülőtér Működtető és Fejlesztő Kft., amely egy 800 méteres aszfaltozott és egy egy kilométeres füvesített kifutópályával akarja bővíteni a repteret. Emellett felújítják a fogadóépületet és a közműhálózatot is, illetve új irányítótornyot és új NDB-jeladót kap a repülőtér. A társaság a Széchenyi terv regionális repülőterek infrastruktúrájának és repülőtéri szolgáltatásainak fejlesztését szolgáló pályázatán 300 millió forintot nyert el a beruházásokhoz. A polgármester elmondása szerint egy német vállalkozás is érdeklődik a létesítmény iránt, amely alkalmassá tenné a repteret menetrend szerinti járatok indítására és fogadására.
Érdekes színfoltja a városnak a csabai kolbászfesztivál és a városházi esték rendezvénysorozat. Az előbbit évente 1,2 millió forinttal támogatja a helyhatóság. Békéscsaba több hagyománya a szlovákokhoz kötődik, ennek is köszönhető, hogy a település ad otthont a Szlovák Köztársaság főkonzulátusának. A város két szomszédjával, Gyulával és Békéssel együtt is rendez közös fesztiválokat. Több mint öt éve minden évben megrendezik a Békéscsaba-Arad 100 kilométeres nemzetközi szupermaratont, amely sok sportolni vágyó embert vonz Békéscsabára.
Bakonyi Attila
