Esztergomban korábban a szerszámgép- és a könnyűipar volt a meghatározó, de a rendszerváltáskor az összes ezzel foglalkozó cég tönkrement. A település gazdasági fejlődése lényegében akkor indult be újra, amikor a városba települt a Magyar Suzuki Rt. Az autógyár egyre-másra telepíti beszállítóit a környezetébe, az ipari parkba, amelynek tulajdonosa az önkormányzat és a Strigonium Rt. A Suzukin kívül a másik nagyvállalat Esztergomban az elektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó Tyco Hungária Kft. Az idén kezdi meg termelését a műszertechnikai profilu Diamond Electric Magyarország Kft. is. Itt nyitott üzemet az autókerék-összeszerelő DV 2000 Kft., az Imag Kft. és a Sped-Pack Kft. is. A terület fő profilja az autóipari termelés lett. A betelepülők a foglalkoztatottak számától függően élveznek adómentességet.
Az esztergomi ipari parkban eddig megvalósított beruházások összértéke 114 milliárd forint. Meggyes Tamás további fejlődéssel számol. A Suzuki például az európai piacokra szánt új fejlesztésű kisautó gyártását tervezi 2003-ban az esztergomi gyárban. Az még nem dőlt el, hogy a jelenlegi esztergomi telephely bővítésével vagy egy új gyártóbázis kialakításával teremtik-e meg az új modell készítéséhez szükséges feltételeket. A város hároméves program keretében megkezdte az ipari park infrastruktúrájának teljes és végleges kiépítését. Az önkormányzat és a betelepülő vállalkozások együttesen fedezik az újabb közművesítés, illetve a park bővítésének költségeit.
Húszévi szünet után újra építenek bérlakásokat: a helyhatóság eddig három pályázatot nyújtott be a Gazdasági Minisztériumhoz annak érdekében, hogy állami segítséggel növelhesse bérlakásállományát. Mindhárom pályázatát elfogadták, s ezzel csaknem 600 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. Így nyílt lehetőség arra, hogy 120 új szociális bérlakás és 16 piaci alapon bérbe adható lakás épüljön fel Esztergomban. Az állami bérlakás-pályázatokon elnyert pénz lehetővé teszi azt is, hogy a műemlék épületekben lévő szociális bérlakásokat felszámolják, a házakat pedig befektetőknek adják el.
Az idén visszavette a helyhatóság a megyei önkormányzattól a város kórházát. A polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Vaszary Kolos Kórház működtetéséhez saját erőből az idén 70 millió forinttal járulnak hozzá, ezen túlmenően tüdőszűrő berendezést vásárolnak, illetve kórházsegítő közalapítványt hoznak létre az intézmény által ellátott környező települések bevonásával, s ez újabb forrásokat teremt a megkezdett szerkezetátalakításhoz. A kórházon kívül több iskola tulajdonjogát is átvették a megyei önkormányzattól.
Esztergom igyekszik jelentős szellemi potenciálját - fél évszázados kényszerszünet után - újra birtokba venni - mondta a polgármester. Az önkormányzat kitartóan lobbizik azért, hogy a város felsőoktatása bővüljön. Hosszú szünet után újra beindult a felsőfokú műszaki szakképzés: a Széchenyi István Műszaki Főiskola esztergomi mérnökasszisztens-képző fakultást indított. Az idén ősszel pedig a budapesti Gazdasági Főiskola egyik kara kezdi meg a városban a működését. Jelenleg is több főiskolával, egyetemmel tárgyalnak újabb tagozatok nyitásáról.
Tovább küzdenek azért is, hogy a törvényben meghatározottak szerint az Alkotmánybíróság székhelye Esztergomban legyen. Pontosabban: a realitásokat figyelembe véve azt javasolják, hogy városukban történjenek az ítélethirdetések, Budapesten pedig a mindennapi hivatali munka folyjék, vagyis az Alkotmánybíróság kettős székhellyel működjön.
Az idegenforgalom korábban is meghatározó volt Esztergom életében. Évente 1,3-1,5 millió vendég keresi fel a várost, ám többségük megfelelő szálláshely, program és a legszélesebb értelemben vett kikapcsolódást jelentő lehetőségek híján csak rövid időt tölt a városban. A turisták megtekintik a nevezetességeket, a Várhegyet, a Bazilikát, a Keresztény Múzeumot, a Balassa Bálint Múzeumot, a nemrég újjáépített Duna Múzeumot, aztán továbbutaznak. Esztergomnak komplex turisztikai szolgáltatásokkal kellene fogadnia a vendégeket, szélesítenie a kínálatot - hangsúlyozta a polgármester. Ezért foglalkoznak intenzíven a gyógyturizmus fejlesztésével, a meglévő gyógyforrások jobb kihasználásával is. A várost meghatározó történelmi-vallási és kulturális turizmushoz rövidesen egy nagyszabású fürdőfejlesztési program párosul. Az önkormányzat ugyanis egy termálfürdő építésére pályázaton 900 millió forint támogatást nyert el a Gazdasági Minisztériumtól a Széchenyi terv forrásaiból. Az összesen csaknem 2 milliárd forint értékű beruházás másik felét önerőből teremti elő a város. 500 millió forint hitel felvételét tervezik, a másik 500 milliót pedig három költségvetési év alatt kigazdálkodják.
Az utóbbi idők legjelentősebb beruházásának ígérkező fürdőfejlesztés tanulmányterve szerint a Prímás-szigeten feltörő termálvízre alapozva közel 2 hektáros területen komplex szolgáltatásokat nyújtó vízi centrumot alakítanak ki. A legalább két gyógymedencéhez és a szaunához több kisebb medence is tartozik majd. Helyet kap itt termál-, látvány- és gyermekmedence, továbbá a keleti egészségkultúrához illeszkedő japán masszázscentrum és fitneszblokk is. A termálvízkészlet egy teljes egészségturisztikai központ kiépítését teszi lehetővé, amelyhez szállodaépítés társulhat. A Prímás-szigeten egy 27-28 fokos, ásványi és gyógyanyagokat tartalmazó termálvízforrás található. Miután az elmúlt évtizedekben a térségben csökkent a szénbányászat tevékenysége, emelkedik a víz szintje, fokozatosan nő a kút hozama, valamint a víz hőmérséklete és ásványianyag-tartalma is. Mindez nagyon kecsegtető az új tervek megvalósításához. A fürdő- és szállodakomplexumtól mindössze 150 méterre alakítják ki a schengeni feltételeknek megfelelő dunai nemzetközi hajóállomást. A munkálatokat az idén megkezdik és 2003 nyarára befejezik.
A beruházással voltaképpen újjá akarják éleszteni Esztergom egykor gazdag és nevezetes fürdőkultúráját. Már 1238-ban meleg vizes fürdő üzemelt itt, a törökök pedig az 1560-as években díszes magánfürdők kiépítésével hasznosították a meleg forrásokat. Ma is ismert öt korabeli török fürdő, amelyeket rekonstruálni lehetne.
Esztergomban dinamikusan változik a város költségvetése is. Egyre jellemzőbbé válik a feladatorientált, költséghatékony tervezés. A fejlődést jól szemlélteti, hogy a tavalyi költségvetés egyharmadát beruházásokra, építkezésekre fordították. Az idén pedig közel duplájára nőtt a városi büdzsé, ez olyan nagyberuházásoknak köszönhető, mint például a belső tehermentesítő út első szakaszának elkészítése, a földes utcák eltüntetése, a termálfürdő, a szociális bérlakások építése és a városi kórház átvétele.
Vajna Erzsébet
Vajna Erzsébet