A polgármester szerint Kispesten a szolgáltató cégek nagy száma a jellemző. Közülük is kiemelkedik az Europark, amely amellett, hogy javítja a környék ellátottságát, rengeteg új munkahelyet teremtett és mecénásként is részt vesz kerület életében. Nagyobb áruház a Skála-Centrum láncba tartozó Kispesti Áruház, a néhány hónapja megnyílt a Remíz CBA Áruház és egy Billa. A kerületben van Diego Szőnyegáruház is. Ha befejeződik a rekonstrukciója, a mostaninál komolyabb szerepet játszik majd az ellátásban a Kossuth téri piac.
A legnagyobb cégek között kell említeni az egykori Rába Vörös Csillag Traktorgyár helyén létrejött, néhány száz embert foglalkoztató Kispesti Öntöde és Gépgyár Kft.-t és az Elit Ruhagyár Rt. Öltönyház Üzletét. Jelentős a fémmegmunkálással foglalkozó Karkus és Fia Gyártó és Kereskedelmi Kft., a Ford Petrányi és az Opel Tóth Autószalon, a Skodák javítását és értékesítését végző Mentes László és társai Autószerelő Kft., valamint a tervezéssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó Intermanagement Iroda Szolgáltató Kft. Az egykori Gránitgyár mára három kft.-vé oszlott. A kerületben közel 4 ezer vállalkozás működik. A munkanélküliségi ráta nagyon alacsony; közhasznú munkára gyakorlatilag nem lehet embert találni.
A XIX. kerület idén 5,8 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodik. Iparűzési adóból 1,2 milliárd forint származik. Ennek mértékét egyébként a főváros határozza meg és elosztása úgy történik, hogy a főváros beszedi az összes iparűzési adót, majd egy előre meghatározott arányszám szerint visszaosztja. Kispest az összes iparűzési adó 1,67 százalékát kapja. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban a forrásmegosztás során a helyben keletkező iparűzési adónak csak 44 százaléka marad a kerületeknél. A polgármester szerint ez 400 millió forintos veszteséget jelent Kispestnek. Különösen nagy jelentőséget kap ez a tény annak fényében, hogy a kerület költségvetésébe 200-250 millió forintos hiány van betervezve, amit év közben komoly megszorító intézkedésekkel és pályázatokkal próbálnak csökkenteni. A kerületben építményadót kell fizetni a nagyobb, vállalkozási célra használt ingatlanok után. Van telekadó is. Nagyobb fejlesztéseknél és bővítéseknél a vállalkozók kedvezményeket is kaphatnak.
Kispest infrastruktúrája jó: a csatornázottság és a szilárd burkolatú utak aránya meghaladja a 90 százalékot, ami azért is nagy dolog, mert sűrűn lakott, 67-68 ezres lakosságszámú kerületről van szó. Mint Timár Béla elmondta, az, hogy ilyen jó az infrastruktúra, elsősorban annak köszönhető, hogy az önkormányzat az elmúlt tíz évben fokozott figyelmet fordított a fejlesztésére. Éppen ezért különösen sérelmesnek tartják, hogy a főváros a pályázati pénzek elosztásánál ezt nem veszi figyelembe, csak az infrastruktúra pillanatnyi állapotát.
Ugyanakkor előnyök is származnak abból, hogy Kispest Budapest része. A közlekedést a főváros (a BKV) oldja meg, ugyanúgy, mint a hulladék elhelyezését és a szennyvíz tisztítását. Persze itt is vannak tisztázatlan pontok; a kerület sérelmezi például, hogy miközben az 1995-ben privatizált Csatornázási Művek úgy tudja, hogy nem kell fejlesztenie, a kerületek közműfejlesztési hozzájárulást fizetnek. Másik fájó pont, hogy a főváros a privatizált cégbe apportként bevitte azt a csatornahálózatot is, amit a kerületek a saját pénzükből építettek ki. A hulladékelhelyezéssel pedig az önkormányzatnak is foglalkoznia kell; évente több, mint 10 millió forintot költ arra, hogy elszállítsa az illegálisan lerakott szemetet és tisztán tartsa az ilyen szempontból kedvelt célpontnak számító területeket.
Ami a lakáshelyzetet illeti, jelenleg csaknem 1700 szociális bérlakást tart fenn az önkormányzat. Az önkormányzati lakásállomány nagy részét – 12 833 lakásból csaknem 11 ezret – 1990 és 1995 között privatizálták. Mint a polgármester elmondta, nem a legjobb áron, ezért a kerület lakásalapjában csak mintegy 200 millió forint van. Ezt előre láthatóan arra fordítják majd, hogy lebontsák azokat a szociális bérlakásokat, amelyeket nem lehet gazdaságosan felújítani, és ahogy anyagi helyzetük lehetővé teszi, 6–10 év alatt új és magasabb komfortfokozatú lakásokat építsenek. Az önkormányzat megpróbál támogatást is szerezni szociális bérlakások építéséhez. Most évente 10-12 lakást tudnak pályázati úton kiutalni a rászorultaknak, de a jelentkezők számához képest ez nagyon kevés. Vállalkozói alapon egyébként jelenleg is mintegy 100 lakás épül a kerületben.
Az ingatlanárak itt is magasak. A családi házak ára igen széles skálán mozog; házat lehet venni 13 millió és 40 millió forintért is. Drágán lehet megvenni a néhány éve újra felfedezett Wekerle telepi ingatlanokat, ahol egy 45 négyzetméteres lakásért 8-9 millió forintot kérnek, a nagyobb lakások ára pedig a 20 millió forintot is meghaladja. Egy 60 négyzetméteres panellakást csaknem 8 millió forintért árulnak, a garzonlakások ára több mint 5,5 millió forint. Kispesten egyébként a panelházak is viszonylag jó állapotban vannak, ehhez az önkormányzat évente 15 milliós kamatmentes támogatással is hozzájárul, amit igen gyakran vesznek igénybe panelházak.
Az oktatási intézmények fejlesztésére egy nyolcéves felújítási program keretében évi 150 millió forintot költöttek. Kispestnek igen korszerű egészségügyi szakrendelője van. Felújításra és fejlesztésre az elmúlt négy-öt évben összesen több, mint 150 millió forintot fordított az önkormányzat, az idén pedig 40-45 millió forintot. Az intézmény működésére 15-20 millió forintot kap évente, ami nagyon kevésnek mondható. Ez annak köszönhető, hogy többnyire „pontszerző” gépeket és műszereket vásároltak, azaz olyanokat, amelyeket támogat a társadalombiztosítás. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság is elégedett az intézmény működésével.
Kispesten is lenne még mire költeni a pénzt: bár a kerületnek vannak nyugodt, kertvárosi részei is, komoly gondot jelent a forgalmas utak okozta zaj és levegőszennyezés. A Nagykőrösi út mellett a legkritikusabb a helyzet, ahol évek óta ígéri a főváros a zajvédő fal felépítését. A probléma súlyosságát jelzi az az adat, amely szerint az ország legzajosabb pontja az M5-ös bevezető szakasza. A zajterhelés a megengedett határérték többszöröse, mintegy 75 decibel. Már megszületett a megoldás, a de a megvalósítására egyelőre nincs pénz. A Fővárosi Önkormányzat a tervek szerint 200 millió forintot fordít passzív zajvédelemre, de ez távolról sem oldja meg a problémát. A polgármester Simicskó István országgyűlési képviselő közbenjárásával több miniszterrel is tárgyalt arról, PHARE- vagy EU-pénzek átcsoportosításával hogyan lehetne előteremteni a szükséges anyagi fedezetet.
A XIX. kerület önkormányzata nagy hibának tartja azt is, hogy úgy adtak engedélyt a Tesco áruház megépítésére, hogy a befektetőt nem kötelezték környezetvédelmi beruházások építésére. Pedig a vásárlók többsége nyilván az M5-ös bevezető szakaszán közelíti meg az áruházat, ezért nőni fognak Kispest terhei is.
Az önkormányzat a jövőben három területen kíván fejleszteni. Az egyik célpont a Kőbánya-Kispesti metróvégállomás. Ha sikerül rá befektetőt találni, új, fedett buszpályaudvart, valamint iroda- és szállodaegyüttest építenének itt. Egyelőre egyeztetnek a BKV-val és a Fővárosi Önkormányzattal; most úgy látszik, hogy ha sikerülne is jövőre eladni a befektetőknek a telket, a beruházás akkor is csak 2003-ra vagy 2004-re valósulhatna meg. Jelenleg a Kőbánya-Kispesti metróvégállomás a kerület „legveszélyesebb” pontja, itt követik el ugyanis a legtöbb bűncselekményt. Már megtették az első lépéseket, hogy ez megváltozzon; a napokban fogják átadni a közel 22 millió forintos költséggel (ebből 800 ezer forint támogatás volt) kialakított térfigyelő rendszert. Ennek féléves próbaüzeme azt mutatja, hogy komoly visszatartó ereje van és megkönnyíti a tettesek elfogását is.
A másik nagy feladat a Kossuth téri városközpont kialakítása. Az önkormányzat ezt is vállalkozói alapon kívánja megvalósítani. A tervek szerint minimum 50 ezer forintos négyzetméteráron eladják a téren álló és lebontásra ítélt, 2600 négyzetméteres épületet, ahol a befektetőnek szolgáltató egységeket kellene létrehoznia. A harmadik kiszemelt területen egyelőre nem indulhat el a fejlesztés. Az Europarkkal szembeni, az Üllői út túloldalán fekvő telket ugyan megvette egy befektető, de az ide tervezett szórakoztatóközpont építését nem kezdheti el addig, amíg a főváros át nem sorolja a területet. Ez viszont késik és a helyzet olyan bizonytalan, hogy a beruházó a tervezést sem tudja elkezdeni.
A polgármester szerint Kispesten az idegenforgalmat is lehetne fejleszteni, ha fel tudnák kelteni a figyelmet a Wekerle telep építészetileg egyedülálló házai iránt. Szakmai utakat lehetne ide szervezni építészeknek, tervezőknek, de az önkormányzatnak egyelőre más, fontosabb feladatok megoldására kell fordítania rendelkezésre álló forrásait.
Vámos Éva
Vámos Éva