A válság miatt az üzleti kockázatvállaló készség drasztikusan csökkent, a cégek számára döntően a rövid távú, individuális érdekek szem előtt tartása lett a cél: a saját kintlévőségek megtérülésének biztosítása. Az e-üzlet vállalkozásfejlesztési konferenciáján előadó Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Kft. partnere szerint a nagyfokú bizalmatlanság nemcsak a vállalkozásokra, hanem a bankok egymás közötti viszonyára is jellemző: amikor a bankoknak közösen kellene fellépniük, minden alkalommal újra meg kell állapodniuk az együttműködés szabályaiban. A válság nyomán természetesen nő a problémás ügyfelek száma. Míg azonban a bankok korábban szinte kizárólag a biztosíték érvényesítésének eszközével képzelték el a pénzügyi válságkezelést, ma a vállalat saját bankja az, amely az ügyfél likviditási válságára úgy reagál, hogy - menteni a menthetőt - idő előtt felmondja a hiteleket, zárolja az ügyfél számláit, inkasszál más bankoktól.
A szakember szerint ez a jelenlegi gyakorlat, a nagyfokú - bár sokszor nem indokolatlan - bizalmatlanság arra kényszeríti a cégtulajdonosokat, hogy a problémákat elkendőzzék, akár az utolsó utáni pillanatig, ám ekkor már a sikeres restrukturálás esélye minimális. Fekete szerint mindezt az váltja ki, hogy a pillanatnyi likviditási gondokkal küszködő vállalkozások ellehetetlenülnek a finanszírozás felmondása miatt, annak ellenére, hogy ezek a cégek jó eséllyel sikeresen megmenthetők lennének. A PricewaterhouseCoopers partnere arra figyelmeztetett, hogy a vállalati hitelek tömeges bedőlésével nemzetgazdasági szinten is jelentősen érzékelhető lesz a termelés, a szolgáltatás és az export csökkenése, valamint a munkanélküliség növekedése.
A helyzeten a szakember szerint segíthetne, ha létrejönne a cégek csődjét vagy felszámolását megelőző, a hitelező és az adós együttműködésén alapuló önkéntes, bírósági eljáráson kívüli megállapodás lehetőségét megteremtő rendszer. A nemzetközileg bevált ("londoni elveken" alapuló) mintára létrehozható "budapesti elveknek" Fekete Miklós szerint tartalmaznia kellene azt a szándékot, hogy a felek a peres eljáráson kívüli megegyezésre törekednek, vállalják a független átvilágítást. Rendkívül fontossággal bírna, ha a problémás cég számára türelmi időt biztosítanának a hitelezők, ám az ő védelmüket egy hitelezői koordináló bizottság biztosítaná. Kiemelkedő fontossággal bír, hogy a felek legyenek elkötelezettek a hosszú távú megoldás (reorganizáció) iránt és mód legyen új pénz biztosítására is.
A rendszer feltételezi az ügyfél ésszerű és jóhiszemű együttműködését - emelte ki a szakértő, aki szerint ugyanakkor csak alapelvekről lehet szó, mivel minden egyes ügyben egyedileg lehet dönteni a módszer alkalmazásáról.
