Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az idei első negyedévben a tavalyi erőteljes visszaesés után dinamikusan megindult a kisebb cégek hitelezése. A kis- és középvállalatok (kkv) 2010 első három hónapjában a tavalyi időarányos adatokhoz képest a szerződések száma szerint majdnem 48 százalékkal, értékben pedig 41,5 százalékkal több kölcsönt vettek fel. Ez a dinamika azonban cégméret és hiteltípus szerint meglehetősen nagy eltéréseket takar. Míg ugyanis a kölcsönök összértéke a mikrovállalkozásoknál esett, a közepes méretű cégeknél majdnem kétszereződésről lehet beszélni. Az éven túli hiteleknél ugyanakkor gyarapodást kizárólag a kisvállalati kategóriában tapasztalhatunk. Úgy tűnik egyébként, hogy éven túli lejáratra kizárólag a forintkölcsön fogyott. Devizából 36 százalékot meghaladó a visszaesés. Éven belül viszont nem tudott előzni a forint. Míg ugyanis a hazai devizánál a növekedés tíz, az idegennél 50 százalék feletti volt.
A képet erőteljesen árnyalja viszont, hogy - mint azt a PSZÁF negyedéves elemzésében is rögzíti - a kkv-szektornak nyújtott hitelállomány tartalmazza a pénzügyi vállalkozásoknak folyósított hiteleket, illetőleg a pénzügyi közvetítőnek nem minősülő vállalkozások hitelállományait is. Ezért a kkv-hitelállományok tárgynegyedévben megvalósult közel 70 milliárd forintos bővülése is e két utóbbi szegmens eltérő mértékű fejlődésének eredőjeként értelmezhető.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a bankok háromnegyede szeretné az elkövetkező fél évben növelni a kihelyezni kívánt hitelmennyiséget (a szezonális hatásokat kiszűrve) a kkv-szektorban. A hitelhajlandóság a nagyobb cégeknél is javul, de annak mértéke ennél alacsonyabb. Arra a kérdésre, hogy ebben a körben az elmúlt időszakban hogyan változtak a nem pénzügyi nagy- és közép-, valamint kis- és mikrovállalatoknak nyújtott hitelek/hitelkeretek standardjai és feltételei, összességében valamivel enyhébb szigorítás látszik a kisebb, mint a nagyobb cégeknél. A következő fél évben a hitelkamat és a forrásköltségek közötti spreadet a bankok harmada tervezi csökkenteni a kis- és mikrovállalatoknál, míg a nagyobbaknál nagyon kevés ilyen lépésre lehet számítani. A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) azonban úgy látja, hogy a kkv-szektor a hitelrendszer működésének súlyos betegségeit érzékeli. A cégek egyharmada már krízishelyzetben van, további egyharmada pedig rövid időn belül szintén belekerül.
