Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt év során számottevően csökkent a private equity befektetők érdeklődése világszerte, így hazánkban is. A befektetésekben megmozgatott pénzek jó része - 60 milliárd forint - lényegében két cég (Mol, Invitel) három tranzakcióját érintette - mondta el a Napinak Nemescsói András, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere. Az idei évtől a befektetői piac élénkülését várja a szakember, nem kis részben a Jeremie-pályázatok indulásának hatására. Nemescsói az elképzelést jónak tartja, hiszen az uniós pénzek bekapcsolásával a befektetői kockázatokat igyekszik csökkenteni, mint ahogy ugyanebbe az irányba hat a Jeremie-forrásból származó pénzek esetében a hozammaximalizálás kimondása, valamint a külső befektetők esetleges veszteségét mérséklő megoldások alkalmazása is. Ezen feltételek nélkül aligha lenne remélhető, hogy valóban megjelenik komoly szándék a viszonylag kicsiny, akár 1-1,5 millió eurós befektetési szinten a kockázati tőkepiacon. Ezt a területet eddig kizárólag állami hátterű tőkeprogramokkal lehetett - úgy-ahogy - elérni, a mostani kombinált megoldás viszont számottevő előnyt hordoz.
Persze a megoldással kapcsolatban félelmek is vannak. Nemescsói szerint a központi régión kívüli befektetésekre kiválasztott hét alapkezelő vélhetően azzal szembesül majd, hogy viszonylag kevés ideális céltársaság van ma a piacon, így az igazán jó "befektetési storykért" komoly verseny várható. A szakember szerint ugyanakkor továbbra is alaptalan lenne azt feltételezni, hogy a magyar piacon jelen lévő kockázati tőke a valóban rendkívül kicsiny vállalkozások számára nyújt majd reális finanszírozási alternatívát. A szegmensek tekintetében némi eltolódás lehet, ám a korábbi sikerágazatok, mint például az információtechnológia, rövid távon aligha veszít vonzerejéből. A cégoldalról nézve Nemescsói szerint szintén polarizálódni fognak az igények. A hitelfinanszírozás drága a céltársaságnak (ráadásul a bankok kihelyezési inaktivitása nem igazán változik), a tőkefinanszírozás ugyanakkor a céltársaság tulajdonosai számára "kerülhet sokba", mivel hígítja a tulajdonosi kört. Előnye ugyanakkor, hogy a befektetővel sokszor új, a szervezetben eddig jelen nem lévő tudás is érkezik. Külön érdekessé teheti a Jeremie-cégek jövőjét, hogy ha annak a kimondott tervnek is meg kívánnak felelni az alapkezelők, hogy a korábban a kockázati tőke által (méretük miatt) nem igazán elérhető start-up cégekbe is igyekeznek kockázati tőkét invesztálni, az általánosan megszokott exit-stratégiákon túl más megoldásokat is keresni kell. Egy mégoly gyorsan is fejlődő cég esetében például nem tűnik járható útnak a tőzsdei kiszállás lehetősége. Nemescsói szerint már a befektetés pillanatában illik az asztalon lennie néhány végiggondolt exit-stratégiának. A potenciális befektetőkkel való tárgyalásokra a céltársaságoknak is megfelelően fel kell készülniük: tudniuk kell, hogy pontosan milyen összeg bevonására van szükségük és hogy azért cserébe milyen jogok és milyen mértékű kontroll átengedésére kerülhet sor. Nagyon fontos, hogy a céltársaság is határozott elképzeléssel rendelkezzen a majdani befektetői exitről. A DLA Piper partnere szerint a jelen gazdasági helyzetben előfordulhat, hogy a kockázati tőke napi finanszírozást támogat, ám ennek természetesen sokkal több a veszélye - hiszen ennek nyomán a társaság (és a kockázati tőkebefektető) azonnali tőkevesztést szenved el. Ugyanakkor a jelen gazdasági körülmények között ezt is fel lehet vállalni, főleg akkor, ha a számítások azt jelzik, hogy a napi likviditási gondok meghaladása után a piaci lehetőségek kiszélesedése számottevő és gyors növekedési potenciált sejtet.
