Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
"Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz" - így szólt a 2006-ban született Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) első mondata. Hazánk nemcsak az ÚMFT esetében, de a jelen pillanatban is történelmi esély előtt áll - kezdődik az a tanulmány, amelyet a Magyar Pályázatkészítő Iroda (Mapi) a május 28-án tartandó, "ÚJRATERVEZÉS 2.0.1.0" című konferencia vitaanyagául állított össze. A készítők kritikusan jegyzik meg, hogy a 2006-ban papírra vetett tétel érvényességére az azóta eltelt időszak eredményessége vet némi árnyékot. Ha a 2013-ig hátralévő években nem sikerül világosan megfogalmazott és a végrehajtásban is érvényesített prioritások mentén dinamizálni a fejlesztési források felhasználását, ezt a lehetőséget elszalasztott esélyként fogják említeni a majdani történelemkönyvek - mond komoly véleményt a tanulmány. A szerzők szerint vitathatatlan tény, hogy az ÚMFT 2006-os megfogalmazása óta a világgazdasági környezet is jelentősen megváltozott, ám az elmúlt évek világgazdasági recessziója és az euróövezetet érintő válságtünetek azonban legfeljebb csak árnyalhatják azt a tényt, hogy 2010-re Magyarország messzire került az ÚMFT-ben megfogalmazott céloktól.
A Mapi tanulmányának készítői szerint a fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében a legfontosabb teendő a "hogyan tovább" kérdésének megválaszolása. A felmérés készítőinek forrásgyűjtése nyomán egyértelművé vált, hogy a jelenlegi, diszfunkcionálisan szerteágazó és elaprózott célrendszer helyett jóval egyszerűbb, átláthatóbb, a valós prioritásokat egyértelműen tükröző fejlesztéspolitikai célok megfogalmazására van szükség. Az ÚMFT esetében a 15 operatív program bonyolítását 6 irányító hatóság (IH), valamint egy további koordinációs IH felügyelte, a programokban 9 ágazati szakminisztérium volt érdekelt. A programok megvalósításában 16 közreműködő szervezet vett rész, vagyis összességében mintegy 2500 fő foglalkozott belsős munkatársként az 1300-nál kevesebb meghirdetett pályázati konstrukcióval. A rendkívül hatékonytalan rendszer felépítése annak köszönhető, hogy a fő rendező elvet mindeddig a pályázatok és az operatív programok szerinti szerveződés jelentette a legfontosabb rendező elvet, azaz az intézményrendszer nem a fejlesztéspolitikai prioritások, nem az érintett ügyfélszegmens és nem a projekttípusok mentén szerveződött.
A Mapi szerint a hatékonyság javításának egyik kulcseleme a szakpolitikai tervezés és koordináció egy kézben tartása, mint ahogy az irányítás és működtetés, azaz a megbízói (tulajdonosi) és a finanszírozói szerepek szétválasztása sem indokolt.
A szakértők külön fontosságot tulajdonítottak annak, hogy jelezzék: a jelenlegi intézményrendszer finanszírozása fenntarthatatlan. Bizonyos közreműködő szervezetek a 2015-ig rendelkezésükre álló működési költség 97 százalékát elköltötték, ezen szervezetek fenntartása 2011-től többletterhelést jelenthet a költségvetésnek - hacsak nem kerül sor a végrehajtásban érdekelt szervezetek ügyfélszegmens szerinti átszervezésére és költséghatékony, holding struktúrában való működtetésére. A szakértők külön-külön megvizsgálták az egyes operatív programok eredményeit. Ennek során megállapították, hogy a programokhoz rendelt célok elérése nem áll egyenes arányban a rendelkezésre álló források felhasználásával. Miközben ugyanis az időarányos lekötés uniós szinten is jónak mondható, ám a felhasználás aránya jelentős, olykor riasztó eltérést mutat az egyes operatív programoknál. Ennél is komolyabb gondot jelent, hogy az elköltött milliárdok eredményéről és az ÚMFT gazdasági és társadalmi hatásairól kevés vagy negatív információk állnak csak rendelkezésre. A tanulmány készítői riasztónak tartják, hogy miközben számos pályázat célja a hazai kkv-k fejlesztése volt, a 2010 márciusában lezárult, a pályázatok kis- és középvállalkozói ügyfélszegmensét vizsgáló felmérés szerint a megkérdezett - s épp e pályázatok célcsoportját alkotó - vállalkozók harmada egyáltalán nem tudott az ÚMFT-forrásokat felhasználó projektek eredményeiről.
