Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság miatt korlátozott mértékű forrásgyűjtés, a befektetések finanszírozásában a hitelek visszaszorulása és a megnehezedett exitlehetőségek miatt elsősorban a portfóliómenedzsment jellemezte leginkább a régióban hosszabb ideje jelen lévő kockázati- és magántőkealapok működését 2009-ben. A forrásgyűjtési kedv ennek ellenére töretlen volt, összesítésünk szerint a Magyarország iránt is érdeklődő alapoknak a kisebb kockázatvállalási kedv miatt elhúzódó jegyzések ellenére is tavaly mintegy kétmillió eurónyi friss tőkét sikerült bevonniuk - mondta Oláh László, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke az egyesület és a Portfolio.hu által közösen rendezett "Kelet-közép-európai vállalatfinanszírozási és kockázati tőke 2010" című konferencián. A közép-európai térség kockázati- és magántőkepiacára később, csak pár éve érkező befektetőket azonban elriasztotta a térségtől a régióban fokozottan érvényesülő bizonytalanság és a romló profitkilátások. Az ugyanakkor ígéretes a jövőbeni tőkebevonást tervező cégek számára, hogy tavaly három újabb alapot - a Danube Fundot, a Central Fundot és a Magyar Tőketársaság Zrt.-t - jegyeztek be Magyarországon, több mint 35 millió eurónyi kihelyezésre váró tőkével. Ezek elsősorban a gyorsan növekvő, illetve nehéz helyzetbe került hazai cégekbe szeretnének befektetni. Hasonló célokat tűztek ki maguk elé az idén várhatóan induló Jeremie alapok is.
Az egyesület értékelése szerint változott az alapok típusa is, a korábbi nagy értékű tranzakciókat lebonyolító kivásárlási alapok helyett a kisebb ügyleteket végrehajtó, valamint a nehéz helyzetbe került cégekbe fektető alapok kerültek előtérbe. Tavaly az Európában felvásárolt cégek 68,2 százaléka kis- és középvállalat volt, az ügyletek értéke összesen 4,5 milliárd eurót tett ki, az átlagos befektetési összeg pedig 26 millió euró körül mozgott. Várhatóan ez a tendencia 2009-ben is folytatódik.
A hitelszűke egyébként is felértékelte a térségbeli befektetésekre szakosodott kockázati- és magántőke-befektetést, így a talpon maradt, nagyobb finanszírozási igényű cégek számára a korábbinál nagyobb vonzerőt jelenthet a forrásbevonás e módja - mondta Oláh László. Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület márciusi végi előzetes adatai szerint a magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati tőke 2009-ben 214 millió euróra esett a 2008-ban mért 477 millió euróról. A befektetési ügyletek száma a 2008-ban regisztrált 25-ről 12 tranzakcióra csökkent tavaly, amiből azonban csak hét ügylet jelentett az érintett cég számára új befektetőt, a többit csak a már meglévő finanszírozó újabb tőkeinjekciójaként értékelték. Az átlagos befektetési érték is csökkent: 2008-ban még 20 millió euró volt az egy vállalkozásba befektetett átlagos magántőke összege, tavaly pedig már csak 17,8 millió euró.
A finanszírozott ágazatok közül tavaly a legtöbb forrást a kommunikációs, telekomszektor kapta, a legnagyobb ügyletet pedig az Invitel kivásárlása jelentette. A régióhoz hasonlóan kedvelt célpontja a befektetőknek a gyógyászat - eszközgyártástól kezdve a szolgáltatásokig. Magyarországon összeg alapján vizsgálva a második legkedveltebb befektetési terület a jó megtérülést hozó pénzügyi szolgáltatási szektor volt az elmúlt évben, míg legtöbbször a fogyasztási cikkeket előállító, illetve a kiskereskedelmi vállalkozások jutottak tőkéhez az üzletág befektetői révén.
A növekedési célú befektetések helyét átvették a kivásárlások, különösen Magyarországon vált ez jelentőssé: az összes befektetett tőke értékének 95 százalékát ez tette ki 2009-ben. Az szintén magyar sajátosság, hogy a szakmai befektetők vagy magántőke-befektetési társaságok egymás közti adásvétele helyett továbbra is a menedzsment- vagy tulajdonosi tulajdonszerzés a legjellemzőbb, tavaly ez a megoldás jelentette a kilépések 60 százalékát. Az alapok kilépését egyébként is megnehezítette a válság: amíg 2008-ban a magyarországi cégekből való kiszállások költségen számolt értéke 76,1 millió euró volt, addig tavaly mindössze 3,6 millió euró.
