BUX 141741.65 1,63 %
OTP 46710 1,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megválaszolatlan kérdések a Vállalkozók napján

Nem sikerült megváltania a kormány vezetőinek a gazdaságot a Vállalkozók napján, ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy üres kézzel és puszta ígéretekkel álltak volna a vállalati elit elé. Veres János pénzügyminiszter talált a költségvetésben fedezetet a Széchenyi kártya kétszázalékos kamattámogatására, Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter pedig 100 milliárd forint forgóhiteleszközt kínált a takarékszövetkezeteken keresztül.

2008. december 9. kedd, 23:34

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Vállalkozók napján rendezett gazdasági fórum első körében Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke szögezte le: amíg Magyarországon nem teszik helyre az aránytalanságokat, addig nem lehet szó valós fellendülésről. Bár az elnök a Vállalkozók napján a munka világát jellemző aránytalanságokról beszélt, szavaiból kiderült, a probléma jóval szélesebb, mint az állam által eltartott diplomások és kétkezi munkások korrelációja. Nagyon fontos, mondta, hogy amíg egymillió valós értéket teremtő munkavállaló tartja el a rendszert, addig nem lehet szó gazdasági növekedésről, a belső piacok élénküléséről. Szükségszerűvé vált a korábban elindított reformok véghezvitele, s ha az ország ezt nem támogatja, illetve továbbra is a jelenlegi munkavállalók és "eltartottak" arányában gondolkodik, a társadalomnak akár egymillió vendégmunkással is szembe kell néznie a jövőben. A másik út az, ha végre mindenki megérti, egymilliónál több munkavállalónak kell valódi értéket előállítania.
A miniszterelnök
Jelentős körmondatokat követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök eljutott a gazdaság helyzetének elemzéséig. Ezt követően gyorsan rövidre zárta a kérdést, még mielőtt bárki feltette volna: pénz van, amiből menedzselni lehet a likviditási problémákat, ötlet is, hogy a forrást mire kellene költeni, de hogy az abból megtermelt értéket kinek lehet eladni, arra ő sem tudja a választ. Mint mondta, a jelenlegi válság mélységét aligha ismerheti bárki is, ebből eredően populista az, aki azt mondja tudja a biztos megoldást, az adócsökkentéssel kecsegtetés pedig csak a választók szédítése. Ezt követően sorolta, mit lát jelenleg: a költségvetés 2009-es számait ismerve, illetve a 2010-es várható számok tükrében nem lát lehetőséget arra, hogy a következő kétéves időszakban érdemi adócsökkentést hajtson végre a kormányzat. Ezt alátámasztva ismertette az elmúlt hat évben végrehajtott adócsökkentési döntéseket (ezek egy részéről azt is elmondta, nem mindegyik volt jó lépés) és azok hatását. A négy érdemi adólazítás egyike sem mutatott releváns bevételnövekedést az államkasszában, vagyis a miniszterelnök szerint nincs arra garancia, hogy érezhető adócsökkentéssel rövid időn belül bevételnövekedést lehet elérni. Viszont úgy vélte, meg kell kezdeni az adószerkezet átalakítását. Új fogalomként említette a reformszerű intézkedéseket, amelyet nem töltött meg tartalommal. Sőt a beszéd következő részében azt ecsetelte, hogy miért nem lehet jelen pillanatban reformintézkedéseket hozni, holott a kormány - és persze személy szerint ő maga is - tudja, mibe kellene belefognia ahhoz, hogy valódi szerkezetátalakítás következzék. Alaposan meg kellene vágni a szociális kiadásokat és tovább kellene szűkíteni a közalkalmazottak létszámát. A miniszterelnök százezer emberről beszélt, ám gyorsan leszögezte, hogy megérti azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a valós reformintézkedések voltaképpen belső piaci összeomlással és szociális válsággal járnának. Az is kiderült, hogy a kormány - ha lehet - új alapokra helyezné a politizálást. Nem lehet mindent egy kormányzati ciklus alatt megoldani, ezért olyan társadalmi, illetve politikai összefogásra van szükség, amely hét-nyolc éves időintervallumot ölel fel, és magában hordozza annak lehetőségét, hogy a hatalmon levő kormánypárt programjának alapelvei több cikluson keresztül vonuljanak végig.
A vállalkozó
Nem kérdés ma a reformintézkedések végrehajtása. Kényszer - derült ki Wáberer György, a VOSZ társelnöke, a Vállalkozók napján szervezett gazdasági fórum moderátora polémiájából. Mint mondta, ha tudják, hogy százezer emberrel karcsúbbnak kell lennie a közigazgatásnak, akkor karcsúsítani kell. A vállalatok is megteszik a szükséges lépéseket, kényszerből, azért, hogy munkát adhassanak másoknak. Ha valaki tudja, mi a válasz a felmerülő kérdésekre, akkor tegye meg, válaszoljon…
A pénzügyminiszter
A polémiát folytatva Veres János pénzügyminiszter újabb kérdést tett fel: ugye kevesen hiszik, hogy százezer emberrel csökkentettük a közalkalmazotti létszámot? Pedig 830 ezerről 710 ezerre apadt - válaszolta meg azonnal. Kapcsolódva a VOSZ társelnö­kének felvetéséhez Veres sok sikert kívánt a szárnyait bontogató Reformszövetségnek. Mint mondta, bízik abban, hogy a szervezet megfelelő társadalmi támogatást szerez egyes kormányzati intézkedési tervekhez. A szövetség munkájára most mindennél nagyobb szükség van. Veres ezzel kimondatlanul is helyeselte Demján Sándor aránytalanságok helyretételéről szóló mondanivalóját. Visszatérve eredeti gondolataihoz, Veres János ecsetelte az októbertől meghozott kormányzati intézkedéseket a pénzügyi válság hatásának tompítása érdekében. Hozzátette, 2009-re a 450 milliárd forint értékű állami garanciarendszert 900 milliárd forintra bővítik, csökkentve ezzel a bankok hitelkihelyezési kockázatát, illetve segítve a vállalkozások forráshoz jutását. A kis- és közepes vállalkozások számára is tartogatott egy kicsiny csomagot a pénzügyminiszter, bejelentette, találtak a költségvetésben megfelelő fedezetet arra, hogy a Széchenyi kártya jelenlegi egyszázalékos kamattámogatását két százalékra növeljék.
A gazdasági miniszter
A számok nem hazudnak, 19-ről 16 százalékra csökkent az állam önmagára fordított kiadása - csatlakozott a vitához Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter, aki leszögezte, a kormányzat valóban túl van a pénzügyi válság hatásainak menedzselésén, de valójában most jön a neheze. Piacot kell teremteni, ami finoman szólva is nehezebb, mint pénzt pumpálni a gazdaságba. Megerősítette, hogy az uniós pályázatokon való részvétel könnyebb lesz, illetve az elnyert pályázati pénzek 40 százalékát az állam már a szerződést követő 15 napon belül utalja. Az uniós források 30 százalékát kívánják közvetlenül a vállalkozásokhoz juttatni. Ez jelentős előrelépés a gazdaság élénkítésében, hiszen eddig ezt az arányt 17 százalékban számolták. A kicsiknek hozott csomagban 100 milliárd forint értékű forgóeszközforrás szerepelt, amelyet Bajnai Gordon itt - a Vállalkozók napján - jelentett be. Az említett forráshoz a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével a takarékszövetkezeti fiókokban lehet hozzájutni. Ez a pénz a vállalkozások 3-6 hónapos likvidtőke-igényét fedezi. A piacteremtésről szólva Bajnai Gordon 1800 milliárd forint állami építőipari megrendelésről beszélt, ami szerinte sem oldja meg a problémákat, ám több mint a semmi. A piacok működéséhez pedig a kormány azzal tud még hozzájárulni, hogy csökkenti a lánctartozásokat, amelyek csúcsán - az esetek többségében - maga az állam áll. Azt szeretnék elérni, hogy a jövőben az állam és az önkormányzatok késedelmes fizetés esetén késedelmi kamatot fizessenek - eddig ezt nem kellett megtenniük. Ezzel kapcsolatban Bajnai Gordon rövidesen újabb bejelentéseket szeretne tenni.

Hőnyi Gyula
Hőnyi Gyula

Ez is érdekelhet