Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már 7-8000 magyar vállalat kezdett külföldi terjeszkedésbe hazai sikereire alapozva az elmúlt években, így Magyarország komoly tőkeexportőrré vált. A hazai tőkeexport folyamatosan nő a rendszerváltás óta, 2003-ban haladta meg először az egymilliárd eurót, 2005-ben és 2006-ban egyaránt 1,8 milliárd euró körül volt, tavaly ugyanakkor már az első negyedév során meghaladta az 1 milliárd eurót. A Develor Tanácsadó Zrt. közelmúltban tartott konferenciáján elhangzott: míg korábban szinte kizárólag a nagyvállalatok nyitottak a külföld felé, ma már egyre több közepes és kis magyar vállalat is külföldi expanzióba kezd, így átalakul a tőkekivitel, a nagyok túlsúlya csökken. A következő években várhatóan a beruházások összvolumene is emelkedni fog a tőkeexpanzióban részt vevő cégek számának növekedésével, de a koncentráció csökkenését prognosztizálják - jelenleg még a tíz legnagyobb cég adja a külföldi beruházások 80 százalékát. Pozvai Zsolt, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója szerint a középvállalkozások terjeszkedésének két fő motivációja a hatékonyság növelése és az új piacok keresése. Azok azonban, akik csupán menekülésből, az itthoni sikertelenség után döntenek a külföldi vállalkozás mellett, ritkán lesznek sikeresek - véli a szakember, aki szerint a külföldi piaci boldoguláshoz megalapozott, stabil anyavállalat, a rutin kiterjesztésének és új megoldások keresésének megfelelő összhangja szükséges. A külföldi megjelenést számos probléma akadályozhatja - a Develor szakértőjének tapasztalata szerint a legnagyobb gondot a megfelelő humán erőforrások biztosítása okozza, ezt követi csak a jogi és a bürokratikus akadályok leküzdése és a finanszírozási problémák.
Radó György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöke szerint az ország gazdasági stratégiájában prioritásként szerepel a magyar tőkeexport támogatása. Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója a magyar gazdaság számára nagyon hasznosnak tartja a külföldi terjeszkedésbe fogó középvállalatokat, hiszen ezek nem "kiviszik" a tőkét és a munkalehetőségeket az országból, hanem sikerükkel erősítik a kkv-szektort. Rétfalvi úgy látja azonban, hogy a kkv-k ma még nem profitálnak olyan mértékben a terjeszkedésből, amit a legnagyobb magyar vállalatok (Mol, OTP stb.) regionális beszállítójaként lehetne elérni.
