Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ebben az esztendőben a Vanessia Kft. 350 új projektpályázat elkészítését és teljes körű menedzselését tervezi. Az állami és uniós támogatások ma már egyre több projekt generálására adnak lehetőséget, amelyekkel erősíthető egy-egy vállalkozás. A Vanessia üzleti stratégiája a 3P-ben rejlik: ez a jó pályázó, a jó projekt és a jó pályázat megbonthatatlan egysége – mondta lapunknak Vasas Zsolt, a társaság szenior tanácsadója, aki szerint az említett három tényező együttesen alapozza meg a sikeres vállalkozásfejlesztést.
A fázisok közötti fontossági sorrendben tapasztalható megoszlás az eredményesség szempontjából tanulságos a cégek számára. Vasas szerint a vállalkozások nagy része úgy értékeli, hogy a pályázatbeadási tevékenység magját a gyakorta emlegetett pályázatírás teszi ki, pedig ez arányaiban a tevékenység egészének nagyjából 15–20 százalékát adja. A tervezésnek, a forráskombináció összeállításának és az eszközök kiválasztásának fontosságával általában mindenki egyetért. Számszerűsítve azt lehet mondani, hogy ez a tevékenység 30–35 százalék erejéig vesz részt a pályázati projektben. A maradék 50 százalékot szokatlan módon a projektmenedzsment, a lebonyolítás és az utánkövetés feladatai töltik ki.
A 2007–2013-as költségvetési időszakban a pályázati rendszer a korábbi évek tapasztalatait alapul véve sok tekintetben megújul. Az újítások a komplexitás, egyben az egyszerűsítés és a hatékonyság jegyében zajlanak. A Vanessia Kft. ügyfelei közül ez idáig a társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) és a gazdaságfejlesztés operatív program (GOP) pályázatait vették a legtöbben igénybe, így a cégvezetés ezekkel kapcsolatban rendelkezik a legtöbb gyakorlati tapasztalattal. Vasas Zsolt a megújult pályázati rendszer kapcsán a lassan körvonalazódó szemléletváltásra hívja fel a figyelmet. Mint mondta, a TÁMOP (képzési célt támogató)-pályázatokra elkülönített forrás néhány nap alatt kimerült, a keretet meg kellett duplázni ahhoz, hogy legalább azok a jónak minősülő projektek támogatásban részesülhessenek, amelyeket abban az első néhány napban nyújtottak be a pályázók, amíg a pályázati forrás kötelezően nyitva volt. Ez vélhetőleg azért történt így, mert a kiíró szervezet nem számolt azzal, hogy a 2006-ban csak forráshiány miatt elutasított, így az idén újra benyújtható pályázatok már önmagukban jelentős forrásokat kötnek le. A GOP (technológiai fejlesztési célra igénybe vehető)-pályázatok forrásallokációja esetében viszont pont az ellenkezője történt: a pályázati forrás nyitva tartását jelentősen meg lehetett hosszabbítani, ugyanis az e célra elkülönített forrás a határidőig nem merült ki.
A TÁMOP és a GOP (a korábban népszerű HEFOP- és GVOP-pályázatok utódai) kis összegű támogatásra benyújtható pályázatai az idén bevezetett normatív pályázati eljárásnak köszönhetően némiképp egyszerűsödtek, és így elbírálásuk is felgyorsult. Bár ez az adminisztratív könnyítés a pályázati időszak kezdetekor a kitöltőprogram, az EMIR gyermekbetegségei miatt még aligha volt érzékelhető, sőt inkább hátráltatta a gyorsabb adminisztrációhoz kalkulált szoros határidők betartását. A közreműködő szervezetek azonban szerencsére viszonylag gyorsan orvosolták az informatikai hibákat, így emiatt nem szenvedtek komoly hátrányt a pályázók. A másik hátulütője a normatív eljárásrendnek, hogy nincs lehetőség formai hiánypótlásra. Nem egy esetben fordult már elő, hogy formai hiba miatt utasítottak el szakmai szempontból egyébként jól felépített pályázatokat.
A GOP-pályázatok esetében az idei évtől bevezették azt az általános pályázati kitételt, hogy a pályázó nettó árbevételének a projekt befejezését követő három üzleti évben minimálisan 10 százalékkal meg kell haladnia a bázisárbevételt. Ez Vasas Zsolt szerint egyrészt jogos a támogató szempontjából, hogy csak olyan projektbe injekciózzon közpénzt, amely hozzájárul a pályázó – és így a nemzetgazdaság – növekedéséhez. Másrészt azonban a makrogazdaság teljesítményének mai ingadozása mellett érthető módon nem minden vállalkozás meri magát ilyen nehezen prognosztizálható eredmény mellett elkötelezni, különösen igaz ez az érzékeny piacokon működő vállalkozásokra.
A TÁMOP-pályázatok esetében a GOP-ok kötelező árbevétel-növekedéséhez hasonló szűrőt az az előírás jelenti, hogy a pályázó képzést csak akkreditált intézmény akkreditált képzéseként vehet igénybe. A minőségre való törekvés a támogató szempontjából jogos igény, ugyanakkor a magyarországi akkreditációs folyamat még korántsem tart ott, hogy minden gazdasági szereplő képzési igényét akkreditált formában teljesíteni tudja.
Sajnálatos és diszkriminatív az a tény, hogy a takarékszövetkezetek – bár javarészt kkv-ként működnek – mégsem tudnak eséllyel indulni a GOP-pályázatokon, mivel éves beszámolójuk eltér más gazdálkodó szervezetekétől, és így a pályázat értékelésekor hátrányba kerülnek.
