Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Milyen problémákat okoz egy vállalatnak a gyakran elbagatellizált humánerőforrás-kezelés? A hatékonyság növelésben miként vesz részt a jól megválogatott szakértőgárda?
– Jobb pozícióba elsősorban azok kerülhetnek, akik mernek új, életképes módszereket alkalmazni. Akik készek folyamatosan felülvizsgálni a működési rendszereket, folyamatokat és a munkatársak eredményességét. Sőt nemcsak arra hajlandóak, hogy maguk értékeljék újra az általuk létrehozott szervezetet, hanem arra is, hogy hozzáértő szakembereket vonjanak be az elemző munkába. Sajnos gyakori a kis-, a közepes, de még a nagyvállalatok esetében is, hogy az alkalmazottak végzetes – vagy legalábbis több millió forintos forrásokat felemésztő – hibát követnek el minden jó szándékuk ellenére, csak azért, mert nem arra készítették fel őket, hogy különleges helyzetekben, különleges lehetőségekkel, speciális szakértelemmel hozzanak döntést. Hadd hozzak fel egy példát 2006-ból. Egy közel 8 milliárd forint forgalmú vállalat humánerőforrás-vezetője a maga gyakorlatával és hozzáértésével támogatásért pályázott a HEFOP alapból. A pályázaton 3 millió forint támogatást nyert egy idegen nyelvi képzési programra. Csakhogy a vállalat emellett több millió forintot költ saját forrásból vezetői és értékesítői képzésekre, illetve informatikai beruházásokra. Ezekre egy már elnyert pályázat mellett két éven belül biztosan nem igényelhet újabb támogatást, vagyis a költségesebb humánerőforrás-fejlesztést a vállalat kénytelen továbbra is saját forrásból finanszírozni. Amennyiben ezt a projektet szakértő bevonásával végezte volna, sok millió forintot takaríthatott volna meg cége számára vagy sokkal több forrást használhatott volna fejlesztésre. Vagy itt van egy másik példa, ahol egy nemzetközi vállalat nagynevű tréningcégtől „vásárolt” képzési programot a munkatársak számára. Itt sajnálatos módon a program közben le kellett cserélni a trénert, mert bár a tematikát jól ismerte és azt megfelelően elő is adta, de semmilyen ágazati, illetve vezetői és értékesítői tapasztalattal nem rendelkezett, így nem volt hiteles a hallgatók számára. Vagyis a humánerőforrás-fejlesztésre valamit is adó vállalatoknak be kell látniuk, hogy rossz döntésekből rossz eredmények születnek. A hiba kijavítása pedig háromszor annyi energiát köt le, mint a jól átgondolt és előkészített döntés.
– A jól megválogatott szakértők bevonása ön szerint egyértelműen gyorsítja a vállalkozást?
– Igen. Aki előzni akar a gyorsabb sávban, az üljön át egy jobb sofőr mellé. Vagyis váltson szakértőre. Komolyra fordítva a szót, egy cégnek törekednie kell arra, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb „szürkeállományt”, jelen esetben azt a munkatársat, aki kiigazodik a pályázatok és a pályázatírás útvesztőiben. Törekednie kell arra, hogy a vállalatnak a legmegfelelőbb trénert találja meg, aki hiteles, érdekes, tapasztalt és alkalmazható gyakorlati eszközöket ad át. Nem gondolom, hogy egy cégnek magának kellene szerveznie a nyelvtanfolyamot és a számítógépes képzést. Persze nem arról van szó, hogy minden döntés meghozatalakor specialistával kell konzultálni, hanem arról, hogy növelni kell a vállalaton belül az egyes részlegek versenyképességét, amihez növelni kell a dolgozók és a vezetők szakértelmét. Hozzá kell tenni: kevés olyan vállalat van, amely hosszú évekre biztonságban érezhetné magát a területén. Mindegyiknek van versenytársa, vevője, marketingje, értékesítése, gazdálkodása, informatikája, logisztikája, vezetése. Az összes tevékenységet, még a gépesített tevékenységek menedzselését is emberek végzik. Az emberek tudása, képességei és cselekvési-alkotási motivációi határozzák meg a vállalatok sikerességét minden szinten. A munkatársak szeretnek olyan helyen dolgozni, ahol tanulhatnak egyrészt vezetőiktől, másrészt külső szakértőktől. Az a vállalat, amelyik lelkiismeretesen gondoskodik a munkatársak szakmai fejlődéséről, egyben arról is gondoskodik, hogy cége eredményességét fokozza.
– Valójában ön most pénzről, vállalati forrásokról beszél, ebből pedig kevés van, ahogyan egyébként jó szakemberből is.
– Érdemes összehasonlítani az elvesztett lehetőségeket és a befektetést. A fenti példák sajnos nem egyedülállóak. A szakemberrel való konzultációk többnyire ingyenesek, a tanácsadás költsége pedig sokkal alacsonyabb – mindössze néhány százalék –, mint az elveszett előny értéke. Sok forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy erősítsék a vállalati tudásbázist és hogy támogatásokkal finanszírozzák a fejlesztéseket. Persze hogy pénzbe kerül. De hát a gyorsítósáv is irányváltást, nagyobb gázt igényel rövid távon, hosszú távon pedig megtakarítást és előnyöket.
– Ez nem túl kényelmetlen azoknak, akik több fronton is igényelnék a szakértői részvételt?
– Kifejezetten a kényelemre gondolok akkor, amikor azt állítom, hogy olyan szakértői csoporttal érdemes együtt dolgozni, amelyik komplex szolgáltatást nyújt és ezzel időt, fáradságot, felesleges költségeket, kényelmetlenséget takarít meg a vállalatnak. A Rektor Oktatási Központ, a Vanessia Kft. és a Prémium Brand Consulting teljes vertikumában képes lefedni a versenyképesség növeléséhez szükséges szakmai és tanácsadói igényeket. Azért, mert a projektek előkészítésétől a szemléleti kérdésekig, a módszertan és a kivitelezés után pedig a lekövetésig lelkiismeretes munkát végez, aminek lényege, hogy a vállalat azokat az előnyöket kapja, amelyek miatt a gyorsítósávra szavazott.
