- Egy felmérés szerint a 10- 25 éves korosztály napi 3-4 órát tölt a gép előtt, és 76 százalékuk úgy gondolja, a net biztonságos tér. Ezen adatok tükrében milyen veszélyekről beszélhetünk a fiatalok esetén az online-világ kapcsán?
- A számok is mutatják, hogy a fiatalok sokszor túlzott önbizalommal és bizalommal használják a világhálót, amin nem lehet csodálkozni: ez egy olyan életkori sajátosság, ami részben abból adódik, hogy sokkal magabiztosabban használják a netet, mint a szüleik. Sajnálatos módon Magyarországon is vannak, akik kaptak már olyan kéretlen e-mailt, amelyben hamis oldalra próbálják csábítani a címzetteket, ahol ellophatják személyes adataikat. A közismert veszélyeken kívül szintén rendkívül káros lehet, ha egy fiatal annyira rászokik a netre, hogy nehezen tud különbséget tenni a valós és a virtuális világ között. Felmérések igazolják, hogy egyre többet hajlandók az emberek - nemcsak a fiatalok - virtuális eszközökre költeni. Ez még önmagában nem lenne baj, a kérdés mindig a mérték.
- A netes bankolás ma már valóban elég biztonságos, azonban pénzügyi veszélyek mégis fenyegetik a fiatalokat. Ezek a veszélyek milyen következményekkel járhatnak?
- Ugyanazokkal, mint a felnőtteknél: elveszíthetik a pénzüket, ami minden esetben megviseli a károsultat. Éppen ezért nagyon figyelünk arra, hogy egy esetleges negatív eseménykor az ügyfelünk érezze, vele vagyunk a bajban, segítünk, ahogy tudunk.
- Hogyan lehet ezek ellen a veszélyek ellen védekezni?
- Az első és legfontosabb dolog, hogy a netező el tudja választani a virtuális világot a valóstól. Ugyanakkor előfordulhat, hogy valakinek, aki a virtuális személyiségében érzi jól magát, ez a valós életben is segítséget jelent a lelki egyensúlyának megőrzésében. Az internet világára ugyanaz igaz, mint a való világra: vannak szabályai, amelyeket be kell tartani. Ezért kellő odafigyeléssel a pénzügyeket is lehet a neten intézni, a veszteségeket meg lehet előzni. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a bankkártyájuk adatait, internetes azonosítóikat mindig kezeljék bizalmasan, a PIN-kódot, a kártyaszámot és a kártya lejárati dátumát soha ne adják meg illetékteleneknek. Emellett nagyon fontos ellenőrizni, hogy a kommunikáció titkosítva van-e: erre utal az URL címben a "https" és az oldal jobb alsó sarkában látható lakat vagy a bal alsó sarkában látható kulcs, amelyre rákattintva meg kell jelennie a tanúsítványnak. Ez egyértelművé teszi, kinek az oldalán is járunk. A netezőnek továbbá tisztában kell lennie azzal, hogy a kártyatársaságok, a bankok sem e-mailben, sem telefonon nem keresik meg közvetlenül a kártyabirtokosokat, hogy tőlük adatokat kérjenek be. Sokat segít a károk elhárításában az is, ha a fiatalok virtuális WEB Kártyát használnak az internetes vásárláshoz.
- A fiatalokat hogyan lehet segíteni pénzügyi ismereteik bővítésében?
- Egy saját felmérésünkből kiderült, hogy a fiatalok két forrásból tájékozódnak pénzügyekkel kapcsolatban: a társaiktól, barátaiktól, valamint a banki ügyintézőktől. Az utóbbi meglepő volt, ugyanis inkább az internetre számítottunk információforrásként. Úgy tűnik azonban, a fiatalok is érzik, hogy ezeket az információkat nem biztos, hogy otthon vagy az iskolában kell keresniük, hanem jobb, ha valódi szakemberhez fordulnak. A kutatás tapasztalataira alapozva tizenöt bankfiókunkban szeparált "kabinokat" hoztunk létre, ahol számítógépes terminál mellett, az ügyintézőnkkel együtt beszélhetik meg ügyfeleink az őket érdeklő pénzügyi kérdéseket, gyakorlati segítséget kaphatnak például az internetes bankolással kapcsolatosan.
- Kinek a felelőssége, hogy a felnövekvő generációk tájékozottak legyenek a világháló és a pénzügyek világában?
- Közös a felelősség, amely megoszlik a szülő, az oktatás, a média és természetesen a pénzügyi szervezetek között.
