Visszarendeződést hozhat az irodapiacra, ha az eddig modern, hatékonyan üzemeltetett bérirodaházakban működő államigazgatási szervek vagy azokhoz kötődő intézmények az átszervezések eredményeként visszaköltöznek az állami tulajdonban lévő, régi minisztériumi épületekbe. A folyamat már annak ellenére elindult, hogy a bérirodaházakban lehet a legolcsóbban a leghatékonyabb és legkényelmesebb munkahelyeket kialakítani, így belvárosi bérirodaházak teljes szintjei ürülnek ki a költözések eredményeként.
A hosszú távú, jellemzően ötéves irodabérleti szerződésekből nem egyszerű kilépni, erre leginkább csak albérleti konstrukcióval van esély, azonban a futamidő lejártával váltó, nagy alapterületet elfoglaló állami bérlők távozása jó ideig pótolhatatlan űrt hagy maga után - mondja Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője. A jelenlegi bériroda-piaci foglaltságban jelentős arányt képviselnek az állami intézmények, minisztériumok, és több, állami szektorhoz kötődő ötezer négyzetméternél nagyobb területet elfoglaló bérlő szerződése közeledik a lejárathoz. Esetleges távozásukkal az érintett irodaházak nehéz helyzetbe kerülhetnek, a 20 százalék fölötti üresedéssel küszködő piacra azonban ez feltehetően nem gyakorol majd általános hatást - véli Borbély. A szakember szerint a magánszektorban idén már a kisebb és közepes vállalkozások körében elkezdődött egyfajta ingatlanoptimalizálási stratégia tervezése, az igazi nagy mamutcégeknél azonban még nincs nyoma ennek, s főleg nincs jele annak, hogy az állami szektor ingatlanigényét felmérnék. Igaz, a bankok ingatlanoptimalizálásához is csaknem 20 évnek kellett eltelnie - mutat rá -, a kilencvenes években megjelent pénzintézetek eleinte szétszórtan terjeszkedtek, s csak az utóbbi időben, a stratégiai tervek ismeretében kezdik optimalizálni ingatlanaportfóliójukat.
