Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyan lehetne röviden felvázolni azokat a gazdaságfejlesztési feladatokat, amelyek megoldása érdekében a fejlesztési bankokat létrehozták?
- A jelenleg a piacon lévő fejlesztési bankok alapfunkciói, működési és gazdálkodási környezetük ugyan eltér a kezdetekben jellemzőktől, amikor a nyugat-európai országokban ma is működő fejlesztési bankok elődei, valamint az intézmény működési modelljének alapjai kialakultak. Ennek ellenére már ebben az időben létrejöttek azok az alapelvek, mechanizmusok, amelyeket a fejlesztési bankok stratégiájuk kialakítása során, illetve működésükben ma is alkalmaznak. Akkor is és ma is az volt az alapvető cél, hogy a rendelkezésre álló állami vagy közösségi forrásokat, illetve államilag ösztönzött vagy valamilyen módon támogatott fejlesztési lehetőségeket a lehető leghatékonyabban használják fel a gazdaság modernizálása, fejlesztése érdekében. Ennek véleményem szerint zseniálisan kialakított modellje volt a Marshall-segély allokálása, hogy az egyes nyugat-európai országok Amerikától kapott segélyeit a vállalkozóknak visszafizetendő kedvezményes hitelek formájában bocsátották rendelkezésre. Ezzel két komoly közgazdasági elv érvényesülésének alapját teremtették meg: egyrészt, hogy a támogatott cégek a hitel formájában kapott forrásokat vissza kell, hogy fizessék, tehát csak megtérülő, piacképes beruházásokhoz vehetik igénybe ezeket; másrészt a hitel formájában kapott támogatás a visszafizetések révén, ha jók a hitelnyújtási döntési mechanizmusok, egy folyamatosan újratermelődő forrás alapját képezhetik. Azaz egyszerre valósul meg a fejlesztéspolitikai eszközökkel történő leghatékonyabb gazdálkodás, a piaci impulzusok érvényre juttatása, valamint azok visszacsatolása az állami fejlesztéspolitika számára. Ezen funkciók megvalósulását szolgálja a Magyar Fejlesztési Bank 2002-ben kialakított stratégiája is, amely egyrészt a minimum "pozitív nulla" megtérülés elvét, másrészt a kereskedelmi banki módszerek alkalmazását tartja szükségesnek.
- Miért részesítenék előnyben a vállalkozások ezeket a forrásokat a piacon meglévő egyéb lehetőségekkel szemben?
- A fejlesztési bankok a forrásokat kedvezőbb feltételek mellett nyújtják, mint a piac magánszereplői, hiszen a fejlesztési bankok esetében nem a profit folyamatos növelése a meghatározó cél. A profitabilitás inkább eszköz: a hatékony hitelkihelyezés és a hatékony fejlesztések megvalósulása az elsődleges. Hiszen közhely, de igaz, hogy elméletben lehet bármilyen jó egy fejlesztés, ha nem lehet a termékeit értékesíteni, ha nem produkál eredményt, társadalmilag ráfizetéssel jár. A lényeg egy olyan intézményrendszer működtetése, amely részben önmagát finanszírozza, azaz költségvetési forrásokra nincsen folyamatosan ráutalva és legalább nulla megtérülést garantál.
- Mennyiben változtak a gazdaságfejlesztési prioritások a fejlesztési bankok történetében az elmúlt években?
- A 90-es években, de különösen az ezredforduló után az ágazatok helyett inkább a gazdasági funkciókat helyezték előtérbe. Kevésbé lényeges, hogy milyen ágazatban működik az adott vállalkozás. Az vált fontossá, hogy hatékonyan, technológia-intenzíven, nemzetközileg piacképesen tevékenykedik-e vagy sem. Persze válsághelyzetben az ágazati szempontok is ismét megjelenhetnek - legalábbis egy ideig - a célok között, amint az jelenleg is tapasztalható több országban. Az sem véletlen, hogy a fejlesztési bankok termékpalettáján mindenütt a világon ideiglenesen növekszik a forgóeszköz-finanszírozás súlya. A működési alapelveket azonban ez nem változtatja meg.
- Milyen feltételrendszer mellett működnek a fejlesztési bankok az Európai Unióban?
- Az unióban az állami támogatások szabályozása kiemelten fontos feladat, hiszen képzeljük el, mi történne akkor, ha az egyes tagállamok lehetőségeik, alkalmazott gazdasági modelljeik belső logikája alapján korlátlanul támogathatnák vállalataikat. Ez az egységes belső piac működését keresztül húzhatná, ellehetetlenítené. Nyilvánvaló, hogy az eltérő támogatási lehetőségek aláásnák a belső piac működését, lehetetlenné tennék a torzításmentes versenyt. Ugyanakkor a közös vagy nemzeti alapú fejlesztési prioritások megvalósulása, a tagországok között vagy az egyes tagországokon belül meglévő fejlettségi szintkülönbségek csökkentése igényel, sőt kiemelt fontosságúvá tesz bizonyos támogatásokat, közösségi vagy nemzeti szinten. Ennek az integrációs ellentmondásnak a feloldását célozza a közösségi támogatások európai uniós szintű szabályozása, az egységes versenypolitikai elvek és gyakorlat alkalmazása. A támogatási programok meg kell, hogy feleljenek a közös állami támogatási szabályoknak, a fejlesztési bankok tevékenysége vagy más támogatás alapján létrejövő gazdasági tevékenység, termék nem zavarhatja a tagországok közötti kereskedelmet és nem torzíthatja a versenyt. Ez az úgynevezett notifikációs folyamat révén biztosítható.
- Azaz nem ütközik jelentős akadályokba a fejlesztési bankok tevékenysége az EU-ban?
- Nem, sőt az egységes banki irányelvben külön szerepelnek azok a fejlesztési bankok, intézetek vagy sajátos funkcióval felruházott vállalatok, amelyek úgynevezett kivételi listán szerepelnek, azaz nem vonatkoznak rájuk az irányelv egyes rendelkezései. Ugyanakkor - és így lesz logikusan kerek az egész - ezért cserében ezek a fejlesztési vállalkozások közvetlenül nem léphetnek elvileg a többi tagállam piacára.
