A tavaly szeptemberi egyesült államokbeli terrorcselekmények nyomán a világ turisztaforgalma 2001-ben visszaesett, erre 1982 óta nem volt példa. A külföldre látogatók létszáma az előző évi szintről 0,7 százalékkal 693 millió főre csökkent, a bevételek pedig 2,6 százalékkal 463 milliárd dollárra apadtak, miközben az ágazat a bruttó belföldi bevételben (GDP) átlagosan tíz százalékkal részesedik. A turisztika összesen 207 millió embernek, a föld népességének nyolc százalékának nyújt munkahelyeket.
A hosszú távú kilátások viszont bíztatóak. Számítani lehet arra, hogy mostantól 2010-ig a külföldi üdülést választók összlétszáma 1,6 milliárd főre emelkedik, a létszám idén is növekedhet három-négy százalékkal.
Európa az idei nyáron megúszta. A világ elsőszámú uticélja, amely az ágazat bevételeinek felét produkálja, 89 százalékban a kontinensen belüli turizmusból él. Tavaly 403 millió turista fordult meg a földrészen, idén egy-két százalékos bővülés várható. Az ágazat az európai GDP hét százalékát adja, 20 millió embernek nyújt kenyérkeresetet.
Franciaország megőrizte az úticélok között világviszonylatban elfoglalt első helyét. Tavaly 76,5 millió vendéget fogadott. Az atlanti partvidék ismét elnyerte az angolok és a németek kegyét. Emellett nem maradtak el túlzottan az amerikaiak sem. Észak-Európa viszont megsínylette az amerikaiak általi mellőzést. Például Írországban létszámuk idén az előrejelzések szerint 15-20 százalékkal esik vissza.
Egyiptom is megúszta a válságot. Tunézia viszont, ahol az idegenforgalom a GDP-ben hét százalékkal részesedik és 85 ezer közvetlen munkaalkalmat teremt, küszködik a talpraállással. Nem volt elég szeptember 11-e, a dzserbai merénylet keltette félelemmel is szembe kellett nézni. A turisták száma januártól júliusig 13,7 százalékkal csökkent, s idén a teljes létszám a 2001-es 5 millió főről 25-30 százalékkal is elmaradhat. A külföldiek 40 százalékban Franciaországból és Németországból érkeznek.
Arató János