Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mit tehet a mezőgazdasági termelő a versenyjog keretei között, ha azt szeretné, hogy az általa a kiskereskedelmi láncok rendelkezésére bocsátott mezőgazdasági áru ne kerüljön túl magas áron a polcokra? A kérdésre onnan indul a válasz, hogy a versenyjog a vertikum különböző szintjei közötti, a továbbeladási árakra vonatkozó ármeghatározásokat különbözőképpen kezeli annak függvényében, hogy ezek az ár rögzítésére, az ár minimumának vagy maximumának meghatározására vonatkoznak-e. Amennyiben az ármaximum kerül meghatározásra egy megállapodásban, azt a kiskereskedelemben jellemző esetben sokkal inkább fogyasztói előnyt jelentő szerződéses garanciának, mintsem versenykorlátozónak szokás értékelni. Amennyiben tehát a kiskereskedelemben például a beszállítói szerződésben ármaximálásban állapodnak meg a felek - egy akció során például bizonyos minőségű termékeket adott árszint felett nem árusít a kiskereskedő -, ez nem feltétlenül esik a tiltott, versenykorlátozó jogsértések körébe. Az árakra vonatkozó döntés ugyanis csak akkor korlátozhatja a versenyt, ha megakadályozza az eladót, hogy más eladóknál alacsonyabb árat érvényesítsen, illetve a vevőt, hogy más vevőknél magasabb árat kínáljon. Ezzel szemben a maximált továbbeladási ár nem zárja ki, hogy az egyes kiskereskedelmi egységek annál alacsonyabb áron értékesítve versenyezzenek egymással.
Gyakori panasz, hogy nem nyújt védelmet a versenyjog a nagyméretű kiskereskedelmi láncokkal szemben. Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelmi piac - a koncentrációs folyamat ellenére - versenypiaci szerkezetű, de legalábbis többszereplős. Eddig egyetlen vállalatnak sem alakult ki domináns, erőfölényes piaci helyzete. Ha a kiskereskedelmi piacon a versenytörvény definíciója szerinti erőfölény fennállása nem igazolható, akkor az erőfölénnyel történő visszaélés megvalósíthatósága fogalmilag kizárt. A magyar versenytörvény erőfölény-definíciója megegyezik az EU jogában használt fogalommal, azzal harmonizált.
A nagyméretű kiskereskedelmi láncok bizonyos magatartásai ellen Magyarországon a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény nyújt olyan többletvédelmet, amelynek alapján a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) eljárási lehetősége van. E törvény alapján célszerű a GVH-hoz a jogsértés megállapíthatóságát megalapozó tényeket bejelenteni.
