Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A halált okozó testi sértés akkor következik be, ha a terhelt nem kívánja a halálos eredményt, ám az valamely oknál fogva mégis bekövetkezik. Tipikus eset, amikor a kocsmában összevitatkozó ittas vádlott megüti az ugyancsak részeg sértettet a bejárat előtt, utóbbi pedig hanyatt esve úgy üti bele a fejét az útpadkába, hogy koponyaalapi törést szenvedve rövidesen meghal. Nyilvánvaló, a terhelt nem akart embert ölni, csupán elégtételt kívánt venni. Szakmai szóhasználattal élve az eredmény tekintetében gondatlanság terheli. A tudattartamban lévő kettősség (szándékosság-gondatlanság) szerint ezért vegyes bűnösségi alakzatként értékeli a büntetőjog az ilyen elkövetési magatartásokat. Vizsgálni kell azt is, milyen fenyegető kijelentések előzik meg vagy kísérik a testi sérülés okozását, használ-e a terhelt valamilyen eszközt, az különösen veszélyes tárgy-e, erőfölényben van-e az elkövető és így tovább.
Emberölésnél teljességgel más a helyzet. Ott a terhelt mindenféleképpen szándékosan követi el a cselekményt, nincs egyszerre jelen szándékosság és gondatlanság, csak a szándékosság. (Kétségtelen, hogy e helyen nem kell vizsgálni a tisztán gondatlanságból elkövetett emberölés esetét, az teljességgel indifferens lenne.) Belelátni senkinek sem lehet a fejébe, azonban a szándékra következtetni lehet az elkövetés módjából. Nem lehet eredményesen védekezni a kisebb súlyú bűncselekmény elkövetésére hivatkozva akkor, ha a sértett életfontosságú szervét több olyan sérülés éri, amelyek közül mindegyik alkalmas lehet a halálos eredmény bekövetkeztére. Fel kell tárni, hogy védekezhetett-e az áldozat vagy magatehetetlenül kellett-e elszenvednie a sérüléseket. Vizsgálat alá kell vonni azt is, volt-e emberölésre utaló egyértelmű kijelentés, jellemzi-e megtorpanás a támadót, vagy következetesen, aktívan küzd-e, határozott mozdulatokat tesz-e, milyen erősségű egy ütés. A különösen veszélyes eszközök használata kiemelkedő figyelmet érdemel. Ezek körét egy kormányrendelet határozza meg, egyeseket nevesítve, némelyeket összefoglalóan. Eszerint „jellegzetesen ütés céljára használható, az ütés erejét, hatását növelő eszköz (például ólmosbot)” az olyan tárgy, amelynek használata esetén alappal lehet arra következtetni, hogy a támadó nem csak testi sérülést akart okozni.
Társas elkövetési alakzatnál igen bonyolult lehet annak feltárása, hogy a több személy közül ki okozta konkrétan a halálos sérülést. Ha csak a testi sérülés okozására irányul az összes elkövető szándéka, és ennek megfelelően valósítják meg a cselekményt, előfordulhat, hogy valamelyikük túllépi az előzetesen megbeszélt cselekmény kereteit és súlyosabb bűntettet valósít meg. (Tipikus az olyan eset, amikor a terheltek rablást akarnak megvalósítani, de egyikük túllépi a megállapodás kereteit, így az ő felelősségét nyereségvágyból elkövetett emberölésben kell megállapítani, és nem rablásban, mint a többiekét.) Simon Tibor esetében egyelőre kevés az érdemi információ, inkább csak találgatások vannak. Az bizonyosnak tűnik az orvos tévés nyilatkozata alapján, hogy Simon egyes sérülései tárgytól (úgynevezett viperától, teleszkópos buzogányszerű eszköztől) származtak, amellyel súlyosabb sérülés is okozható, mint az egyszerű ólmosbottal. Így a nyomozás előrehaladtával elképzelhető, hogy a gyanúsítás szövege különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésre változik.
Baranyi Róbert ügyvéd
