Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzmosás Büntető törvénykönyvben lefektetett elkövetési magatartásainak szétválasztása a gyakorlatban számos nehézséget okoz, hiszen egy eseménysorban több alakzat is feltorlódhat, a bíróságnak azonban ítéletében fő szabályként egyet kell meghatároznia. Addig világos lehet a sorozat, amíg az elkövető a bankbetétben illegálisan elhelyezett készpénzből például drágaköveket vásárol. Ám azt már elég nehéz lenne eldönteni, hogy miképp minősül az, ha a köveket a bank széfjében elhelyezi, tehát a hitelintézet már eleve a kövek ellenértékével banki műveletet végez. Külön érdekesség nemzetközi tapasztalatok tükrében az a jelenség, hogy a pénz legalizálásával a folyamat általában befejeződik, vagyis az elkövető nem érdekelt abban, hogy a bűncselekményekből származó és átalakított vagyon különösebb nyereséget termeljen, bár ismeretes ezzel ellentétes tendencia is. Összességében tehát minden a vagyon méretétől függ, hiszen mások a lehetőségek, ha az elkövető csak egy éttermet üzemeltet, és megint más, ha pénzintézetet alapít.
Érdemes megjegyezni: csak elszigetelt jelenségként fordulhat elő, hogy bármely ügyvéd mint bűnöző, szándékosan részt venne a cselekmény elkövetésében. Ismeretes azonban a bűnözőknek megbízás alapján dolgozó ügyvédek (consiglierik) szűk köre is, akik tanácsaikkal próbálják segíteni a bűnelkövetőket. Ezek a személyek tudnak arról, hogy megbízójuk bűnöző, és ennek tudatában vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében (céget alapítanak, bankszámlát vezetnek). Más a helyzet természetesen, ha az ügyvéd nem tud a Magyarországon befektetni tervezett vagyon bűnös múltjáról, és más a helyzet akkor is, ha egy védőügyvéd már megtörtént bűncselekmény kapcsán védi ügyfelét, és ekként ad ügyvédi tanácsot. A valóságban a hatóságok részéről viszont sok esetben összemosódnak ezek a fogalmak. Rossz beidegződés alapján minden ügyvédet hivatásos bűnpártolóként kezelnek, így lebukás esetén egy gazdasági társaság keretein belül bűnöző szervezetnek folyamatosan megbízást teljesítő ügyvédet is meggyanúsítanak. Más bűncselekmények kapcsán ugyanis, például intellektuális okirat-hamisítás esetében, sokszor indult eljárás ügyvéddel szemben is, mivel a hatóságok szerint kétségtelenül nem bizonyítható az sem, hogy nem tudott arról, miszerint a társasági szerződésbe bekerült egyes adatok hamisak. A kérdés már csak az, honnan tudhatta volna például, hogy az egyik alapító tag lopott személyi igazolvánnyal rendelkezik? Nyilvánvaló, hogy pénzmosás esetében is számos bizonyítási nehézséggel kell számolni, hiszen az ügyvéd által folytatott tevékenység egyébként semmiben sem tér el a szokásos napi munkavégzéstől.
Hasonló nehézséggel kell számolnia a hatóságnak akkor is, ha banki vezető vagy tisztségviselő a külön jogszabályban, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt ügyfél-azonosítási és bejelentési kötelezettségeinek azért nem tesz eleget, mert semmi gyanúsat nem észlel a számlamozgás alapján. Figyelemfelkeltő lehet azonban a Magyarországon pornóoldalt üzemeltető vállalkozó nagy összegű havi átutalásai külföldi hitelintézetektől. E gyakorlatban előfordult esetben természetesen „sikerült" a vállalkozónak tisztáznia magát, más kérdés azonban az, hogy vállalkozásának mibenlétére így fény derült.
Baranyi Róbert, ügyvéd
