BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megszűntek az engedélyeztetési és bejelentési kötelezettségek

A devizáról szóló 1995. évi XCV. tv (Dtv.) végrehajtásáról szóló kormányrendelet hatálybalépése következtében a forint lényegében teljesen konvertibilissé vált, a korlátozások, engedélyeztetési és bejelentési kötelezettségek szinte teljesen eltűntek. A Martonyi és Kajtár, Baker & Mackenzie Ügyvédi Iroda szakemberei a legfontosabb változásokat ismertetik.

2001. október 8. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A devizabelföldit immáron nem terheli elszámolási kötelezettség a rendelkezésére bocsátott deviza felhasználását illetően. Devizahatósági engedély nélkül is lehet majd devizában és valutában szerencsejátékot szervezni, ez természetesen nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. A devizakülföldi a belföldön lévő ingó tulajdona vonatkozásában – a nemzetközi gazdasági tevékenységen túlmenően is – devizahatósági engedély nélkül köthet devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi, bizományi, illetve hasznosítására ellenérték fejében szerződést. A devizabelföldiek a birtokukba került valutát, devizát nem kötelesek hazautalni és az egymás közötti fizetéseik esetében is kiköthetnek külföldi pénznemben való tényleges fizetést, mind folyó, mind tőkeműveletek esetén.
Megszűntek továbbá mindazok a korlátozások, amelyek a devizabelföldi magánszemélyek számára külföldi közvetlen vállalkozás alapítását korlátozták, így nemcsak a közvetlen vállalkozások alapítása, illetve az azokban való részesedésszerzés vált szabaddá, hanem megszűnt a bejelentési kötelezettség ezen vállalkozásokban való részesedés elidegenítése, átalakulása, illetve jegyzett tőkéjének csökkentése esetére is. Teljes mértékben devizahatósági engedély- és bejelentésmentessé vált a kötvénynek, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, pénzpiaci eszköznek, átruházható eszköznek, vagy nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak a külföldi zárt körű vagy nyilvános forgalomba hozatala vagy külföldi értékpapírpiacra történő bevezetése. A liberalizáció jelentős adminisztrációs tehertől szabadította meg azon külföldi vállalkozások magyarországi leányvállalatait, amelyek részvényopciós vagy részvényvásárlási programok keretében vásárolhatnak külföldi részvényeket.
A külföldi részvétellel működő vállalkozások vezető devizabelföldi tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, illetve munkavállalói számára megszűnt a bejelentési kötelezettség a közvetlen devizakülföldi tulajdonos részvényének, részesedést megtestesítő értékpapírjának, továbbá az ezekre vonatkozó vételi opciós jogának megszerzése esetén. A külföldi vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapír, kibocsátott kötvény és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kibocsátott pénzpiaci eszköz, kiállított átruházható eszköz, kibocsátott kollektív befektetési értékpapír megszerzésére devizakülföldi személy befektetési szolgáltatásának igénybevételével is lehetőség van (korábban csak belföldi befektetési szolgáltatót lehetett a fenti célból igénybe venni).
Értékpapír-befektetés esetén a lehető legmagasabb hozam a lehető legalacsonyabb kockázat mellett egy jól diverzifikált értékpapír-portfólió kialakításával érhető el. Napjainkban, amikor az értékpapír-piacok fokozatos globalizációja jól megfigyelhető, egyértelműen meg lehet állapítani, hogy egy igazán jól diverzifikált portfóliónak a világ minden részéből származó értékpapírokat kell tartalmaznia. A magyar gazdaság és a magyar értékpapír-kibocsátások gazdasági súlyából kifolyólag értelemszerűen egy ilyen globális portfólió relatíve kis része lesz hazai. Felmerülhet kérdésként, hogy hosszú távon nem lenne-e hátrányos a magyar értékpapírpiacok, illetve a magyar gazdaság számára, ha az itthoni befektetők portfóliójának túlnyomó többségét külföldi értékpapírok tennék ki. A válasz valószínűleg nem, hiszen várhatóan a külföldi befektetők ugyancsak továbbra is hajlandóak lesznek portfóliójuknak egy relatíve kicsi, de az itthoni értékpapír-forgalomhoz képest nagy hányadát magyar papírokban tartani. Így mindig lesz elegendő befektető – bár nem feltétlenül hazai – a magyar értékpapírok vonatkozásában is. A magyar gazdaság számára problémát ez csak akkor jelenthet, ha a magyar befektetők nem a portfóliójuk diverzifikálása céljából vesznek külföldi értékpapírokat, hanem mert például Magyarországon a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt nem lesz érdemes befektetni. Ebben az esetben ugyanis a magyar befektetők hiányzó befektetéseit a külföldiek sem fogják pótolni.

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet