A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság (LB) a múlt héten részítéletet hirdetett Zamárdi és a belőle 1997-ben kivált Szántód ügyében. A testület döntése értelmében a két település közigazgatási határainak megállapítására új első fokú eljárást kell lefolytatni. Az LB a határok kijelölésére igazságügyi szakértő bevonását is javasolta.
A felperes, a 2,5 ezer lakosú Zamárdi azt sérelmezi, hogy a 340 lakossal önállósult Szántód létszámarányánál 1000 hektárral nagyobb külterületi részhez, és 300 hektárral nagyobb Balaton-parti belterületi földhöz jutott. A korábban egységes település 5273 hektár területéből a népszavazás után 2055 hektár lett Szántódé, a lakosságarány szempontjából viszont csak 711 hektár terület illetné meg - mondta el lapunknak Petrik Ferenc, a zamárdi önkormányzat ügyvédje. A legnagyobb feszültség a belterület elosztása miatt alakult ki, hiszen a Szántódhoz került 424 hektár 300 hektárral nagyobb, mint amennyi a lakosok arányában járna a településnek. Ez a 300 hektár jelenleg beépítetlen Balaton-parti földterület, amelynek értéke több 100 millió forintra becsülhető - tette hozzá az ügyvéd. Zamárdi korábban közterületté akarta nyilvánítani és strandot üzemeltetett volna rajta, Szántód viszont fel akarja parcellázni és így értékesítené.
Szántód Zamárditól való elszakadásáról az 1996-os népszavazáson döntöttek. Ezt követően Zamárdi sokáig vitatta Szántód önállóságát, mondván, hogy a település nem felel meg az önkormányzati törvényben rögzített kritériumoknak. A Somogy Megyei Bíróság tavaly azzal utasította el Zamárdi keresetét, hogy a helyi népszavazás területi viszonyait tekintette irányadónak. A bíróság indoklása szerint a területi viták a népszavazáskor eldőltek, hiszen akkor pontosan megjelölték, mely területen lakók vesznek részt a voksolásban. Szántód az eljárás során az alkotmány népi kezdeményezéseket, a népszavazást biztosító paragrafusára hivatkozott, mivel a népszavazáson a Szántód elválását támogató több mint 300 lakos elfogadta a határokat is. Az önkormányzati törvény viszont csak a külterületek elosztásában határozza meg - ellenkező megállapodás hiányában - a lakosságarányos megosztást, mely nem vezethető le a belterületek esetére - mondta el lapunknak Liszkai Katalin, Szántód jogi képviselője.
A két város között vagyonmegosztási per is folyamatban van. E perben hozott ítéletében a megyei bíróság kimondta, hogy a vagyon - elsősorban az ingatlanok - elosztásakor a lakosság számarányát kell figyelembe venni. A másodfokú eljárás következő tárgyalása május 31-én lesz. A szántódiak a népszavazás eredményére hivatkozva a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését várják, a zamárdiak hasonlóképpen az első fokú ítélet érvénytelenítését várják az LB döntésétől.
D. E. L.
Domokos Erika